Az ismertető az Ungtarnóci Református gyülekezet honlapjáról származik (www.reformatus.com.ua) /Kárpátalja-Ungi Egyházmegye/!

Az Ungtarnóci Református Gyülekezet

Tarnócz ősrégi település, a Tarnóczy család ősi fészke. 1619-ben – Bernáth András földbirtokos révén – már református anyaegyház. A faluhoz 1619-ben a következő filiálisok tartoztak: Darma, Bottfalva, Lakárd, Trask, Konczháza.
Az ellenreformáció erőszaka egyrészt elkobozta és elpusztította az ide vágó írott emlékeket, másrészt maguk a zaklatott eklézsiák is igyekeztek eltüntetni a nyomokat. Az ellenreformáció eredménye az is, hogy az 1761. évben még anyaegyházként szereplő Tarnócz 1826-ban már csak filiális eklézsiának van nevezve. 1835-ben újra anyásítja magát. Ebben fő része van a Bernáth, Gálócsy, Bessenyey és Pálóczy Horváth családoknak, melyekből ma már egyik sem található meg.
2000-ben a bottfalvai hívek külön gyülekezetet alapítanak, és így felére csökken a gyülekezet száma, amely a gyülekezet meggyengítését jelentette.
2005-ben, a gyülekezet saját erejéből, a templomba és a gyülekezeti terembe bevezetik a fűtést.
Jelenleg a gyülekezet 100 lelkes, sajnos sokan kivándorolnak. Átlagos vasárnap az istentiszteletet 30-40 tag látogatja. Az elöregedés ugyancsak fenyegető tényező. A gyülekezet jövőbeli tervei a misszió terjesztése, lelki élet építése.
A lelkipásztor Héder János, aki 2007-től négy éven keresztül egyben a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzői tisztségét is betölti.. Lakcíme: Ungvár, Zsupanat tér 5/3. telefonszáma.: (22)-3-73-56. Nős, két fiúgyermek (5 és 9 éves) édesapja. Tanulmányait a Debreceni Hittudományi Egyetemen végezte. 
Az Ungtarnóci Református Egyházközség gondnoka Balázs Sándor. A gyülekezet pénztárosa Leczó Erzsébet.

Templomunk

A reformáció térhódításával a tarnóci régi templom is a protestánsok használatába ment át. 1619-ben – Bernáth András földbirtokos révén – már református anyaegyház. A faluhoz a következő filiálisok tartoztak: Darma, Bottfalva, Lakárd, Trask, Konczháza. Hogy később mi történt e templommal, nem tudjuk, valószínű hogy lassanként pusztulásnak indult. 1830-ban egy új templom építésébe fogott a gyülekezet, melyet azonban csak 1875-ben tudott befejezni. Bernáth Dezső (1877-1907) főgondnoksága alatt tatarozták alaposan a templomot, ő építette hozzá, a keleti oldalra, egy alacsony tornyot, csaknem teljesen a saját költségén, amelyben két harang van. A templomon többször végeztek felújítást. Többek között az 1950-es és 1970-es években is. A legújabb felújításra 2003-ban került sor. A templom 132 ülőhelyes.
Egyházi edényei közül felemlíthetők: egy aranyozott vert ezüst tányér, egy ón kanna, egy ezüst pohár rávésve ötágú nemesi korona és „B.M.” monogramm (Bernáth Magda, özv. Csuha Istvánné ajándéka), egy ón tányér rávésve egy nemesi címer, égő szív, rajta két madár, felette E.M.R. betűk. A templomnak 1905-ig két harangja volt. A kisebbiken a következő felirat van: „Jezus Nazarenus Rex Judeorum 1625”. 1905-ben két új harang vásárlására került sor, s a régieket átadták a harangöntőknek, ami pótolhatatlan veszteség.
A templomot az elmúlt évtizedek alatt sem zárták be. Parókiáját, melyben még ma is a falu szanitéce lakik, 1999-ben kapta vissza teljes körűen. A XIX. században Tarnócnak is volt iskolája éspedig 1884-ig rendes, attól kezdve 1900-ig lelkésztanítóság formájában. Az iskolai épületet ma a gyülekezet használja. Itt folynak a bibliaórák, ifjúsági összejövetelek.
2000-ben a Bottfalvai hívek külön gyülekezetet alapítanak, és így felére csökken a gyülekezet száma, amely a gyülekezet meggyengítését jelentette. Jelenleg a gyülekezet 100 lelkes, sajnos sokan kivándorolnak. Az elöregedés ugyancsak fenyegető tényező. A gyülekezet jövőbeni tervei között szerepel a misszió kiterjesztése, lelki élet építése.
2005-ben, a gyülekezet saját erejéből, a templomba és a gyülekezeti terembe bevezette a fűtést.

IFJÚSÁGUNK

Az Ungtarnóci Református Egyházközség kiemelt figyelmet fordít a jövő generációjára. A heti rendszerességgel megtartott hittanórák és ifjúsági foglalkozások mellett, a gyülekezet vezetősége alkalmanként ifjúsági csendes napokat és kirándulásokat is szervez. Ezen kívül részt vesznek a fiatalok az ungvári, valamint az egyházmegyében és egyházkerületi szinten megrendezett alkalmakon is.
A 2006-os esztendőben 8 keresztelőre került sor a gyülekezetben és 6 ifjú, (5 leány és 1 fiú) tett sikeres konfirmációi vizsgát a presbitérium előtt. A fiatalok részt vettek több egynapos ifjúsági kiránduláson is, például Nevickén és Munkácson. Továbbá képviselték a gyülekezetet az egy hetes nemzetközi sátortáborban Túrjaremetén is.

ÉNEKKARUNK

Az Ungtarnóci Református Egyházközség énekkara 2000-ben alakult meg. Jelenlegi létszáma 19 fő. Az énekkari próbák szerdánként 16 órakor kezdődnek. Az énekkar rendszeresen szolgál az egyházi ünnepek alkalmával a templomban. Énekeskönyvünk jól ismert dallamai mellett leginkább ifjúsági énekeket adnak elő orgonakísérettel. A gyülekezet énekkarát Héder János lelkipásztor alapította, aki a kezdetektől maga is részt vesz a munkában, hol énekszóval, hol pedig harmóniumon. Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretné énekszóval magasztalni az Urat!

A krónikák első ízben az 1300-as évek elején említik, mint lakott helyet. Első birtokosai a községnek nevet adó Tarnócziak voltak. Később adomány útján a Bukóczi család bír itt részekkel. 1554-ben egy egész porta népessége kihalt pestisben. 1599-ben 21 lakóházát adóztatják. 1696-ban 16 magyar családfőt írtak össze. 1720-ban nyolc jobbágyháztartása közül hat magyar, ekkoriban Csernek Pál és György a település földesura. 1828-ban 36 házból áll a falu 302 lakossal. 1848 előtt a híres Mikszáth-regényből (Különös házasság) ismert Bernáth Zsigmondnak van itt birodalma. 1910-ben már 412 lelket számlál a falu, rá tíz évre a világégést követően valamivel kevesebbet, 367-et. A második világháború előtti időkben 450-en élnek itt, néhány szlovák és ruszin családon kívül valamennyien magyarok.

1944 vérzivataros őszén a bevonuló szovjet katonák közel félszáz helybéli férfit hurcolnak el a lágerekbe.

Ungtarnóc lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 853 fő, ebből 354 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

Ungtarnóc és a környező néhány falu földművesei a szovjet éra évtizedeiben az itteni Gorkij kolhozban dolgoztak. A gazdaságnak fejlett volt a gyümölcstermesztő és állattenyésztő ágazata. A település lakói közül már ekkortájt igen sokan vállaltak munkát a közeli nagyvárosban, Ungváron. A múlt század kilencvenes éveinek elején, Ukrajna függetlenné válásával egyidőben jelentkező gazdasági válság miatt sok tarnócinak szűnt meg a városban levő munkahelye. Ők hazakerülve "muszáj földművessé" váltak. Egy részük a határon túli területeken építőmunkára szegődött el. Többen ma is ott dolgoznak.

A közös gazdaság felszámolása után a kolhoztagság között 1,7 hektárjával felosztották a földet. A falu lakói közül akkoriban mintegy negyvenen önálló gazdálkodásba kezdtek. A túlnyomó többség viszont a földjét a Konnik farmergazdaságnak adta bérbe. A magángazdaság néhány év leforgása alatt Kárpátalja egyik legkiválóbb áru- és vetőmag, burgonya-termesztő nagyüzemévé fejlődött. Jelenleg több mint száz munkást foglalkoztat. A helybéliek a háztájiban nem csak önellátásra termelnek, a környékbeli földekről lekerülő termés jelentős része – főként burgonya és gyümölcs – az ungvári piacra kerül. A gazdasszonyok a megtermelt tejtermékek egy részét szintén a városiaknak adják el.

Néhány család fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozik, ketten-hárman eladásra virágot termesztenek. A település és a vele csaknem egybeépült Sislóc határában még a szovjet éra utolsó éveiben korszerű iskola épült. Tanulóinak száma jelenleg 330 fő. A magyar osztályok mellett vannak ukrán osztályok is. A szintén közös óvodába negyven gyerek jár.

Klubja hetven férőhelyes. Posta, felcserközpont, könyvtár helyben. A helybéliek és az ide látogató vendégek közel egy tucat vegyesboltban vásárolhatnak. A település területén autójavító-, asztalosműhelyek működnek. A község területére 2004-ben jutott el a földgáz. Azóta számos házat felújítottak, komfortosabbá tettek.

Mai református templomát a gyülekezet 1830-ban kezdte el építeni, melyet csak 1875-ben tudtak befejezni. A templomnak 1905-ig két harangja volt. Az írások tanúsága szerint a kisebbiken a következő felirat volt olvasható: Jezus Nazaremus Rex Judeorum, 1625. 1905-ben az új harangok vásárlásakor a régieket odaadták a harangöntőnek. Az egykori itteni földbirtokos, Buttler János nevét Mikszáth Kálmán „Különös házasság” c. regénye tette a nagyközönség számára ismertté. A Buttler-kastély ugyan az Őrdarma melletti Bozos tanyán épült fel, ám a grófnak kiterjedt uradalma volt Ungtarnócon is. A Buttler család – erről is megemlékeznek a krónikák – igen bőkezűen támogatta a környék református gyülekezeteit.

A község római és görög katolikus templomát néhány évvel ezelőtt szentelték fel.

A helybéliek a nyári hétvégeken a falutól másfél kilométerre kanyargó Ungra járnak fürödni. A folyó némelyik része egyben a horgászok kedvelt tartózkodási helye is. A települést sűrű (mikro)autóbuszjárat köri össze a megyeszékhellyel. Ungvárt a községből alig negyedórányi autóút során érjük el. A város gazdag műemlékekben és egyéb látnivalókban: igen hangulatos a belvárosa és ódon vára, gazdagon díszítettek templomai. A szabadtéri Néprajzi Múzeum Kárpátalja őslakosainak – a ruszinoknak, a magyaroknak, a románoknak – nyolcvan-száz évvel ezelőtti életébe nyújt bepillantást.

Télen innét könnyen megközelíthető a környékbeliek egyik kedvelt síelő és szánkózó helye, a Pliska-hegy, amely a nevickei vár szomszédságában fekvő Ókemence község mellett