Mt 5,13-16.

Jézus mondja: 13 "Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül,
mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy
kidobják, és eltapossák az emberek. 14 Ti vagytok a világ világossága.
Nem rejthető el a hegyen épült város. 15 A lámpást sem azért gyújtják
meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor
világít mindenkinek a házban. 16 Úgy ragyogjon a ti világosságotok az
emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti
mennyei Atyátokat."

                         VILÁGÍTÓTORNYOK

Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok,
Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a
sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket. (1Pét 2,9)

A világítótorony-őröknek erős, szívós embereknek kell lenniük. Fárasztó
és magányos lehet ott dolgozniuk. A rossz időjárásban a legnehezebb a
munkájuk. A világítótorony sokkal kényelmesebb hely lenne a szárazföld
belsejében. De azoknak, akik a legveszélyesebb helyen vannak, ott kinn
- ahol tombol a szél - van a legtöbb lehetőségük arra, hogy életeket
mentsenek.
A világítótorony fényét nem arra szánják, hogy az épület belsejét
világítsa meg. Rendeltetése, hogy áthatoljon a sötétségen, ha beáll az
este, vagy kitör a vihar. A világítótorony által keltett hang sem a
toronyőr szórakoztatására való. Arra szolgál, hogy átfúrja magát a sűrű
ködön, melyen a fény már nem jut át, riasztójelzésként irányt mutasson
az eltévelyedetteknek.
Világítótorony láttán jut eszembe, hogy nekünk is az a küldetésünk,
hogy a világ világossága legyünk. Mint a hajókat a biztonságos kikötőbe
elvezető jelzőfény, az Úr reménységének látható jelei lehetünk.
"Lássátok! Halljátok! Gyertek! Krisztus itt van, ahol a zűrzavar véget
ér!" Világítsunk tehát bátran, hogy mindazok, akik még a viharban
vergődnek, utat találjanak a Krisztus által felkínált biztonságos
révbe.

Imádság: Uram, adj erőt, hogy fény lehessek, amikor a sötétség mindent
elborít.

 Ámen.