Csendes karácsony-sSZAKÁLI ANNA



Belső fájdalom küzd bennem,
bánat ült lelkem fényeire.
Már vár az ünnep csendje,
és vár szívem aggódó félelme.
E gyalázat hova süllyeszt?
Vigaszt nyújt a jászolbéli?
Nézzétek e csöppség arcát
- saját népe tagadta meg -
megvívni a véres harcát
mégis eljön, vétkeseknek
újra, s újra megbocsát.



Bocsássatok meg hát ti is,
és mondjatok értünk imát.
Hisz Golgotát járunk ideát,
mert ugyan, ki birtokolja
ez áldott földű szent hazát?

Harcunknak vége soha nincs?
Már ássák a mély sírokat…
a gödör egyre csak nő,
melybe milliók hullnak.



A sátán harcra készen áll…
Lángnyelvű kard mondja,
állj meg, állj meg, megállj!
Minket, megint koncnak vetettek.
Nem pénzt, nem földi, más vagyont.
Embermilliókat, kik egyetlen
népből fakadón vallják
közös sorsuk, összetartozón!
Közös, mert más nem lehet,
hát szavuk határsértésként lebeg.

Bennem most a lelki éhség
minden kínja, iszonya.
Arculcsapottan várom,
mikor lesz e népnek igaza.


Erőnk nincs, farkasra lesünk.
Marja koncnak dobott testünk!
Nézzetek erőtlen, öreg népemre,
ki betevő falatért remeg,
és nem látja, hogy úgy sírtok,
mint a véresre gyötörtek.
Nem látja, mert nem akarja,
észrevenni sem tudja tán,
hogy feketeszín szalag díszlik
a nemzet lobogóján.



De őket meg nem tagadhatom,
tudatlanságuk bűne fejemre száll;
és ők így, tékozlón is az enyémek,
míg szívem dobbanása meg nem áll.

Most, ha megint eljössz Uram,
csillagfénnyel jelzett úton,
bocsáss meg, ha nem érzek örömöt,
és jászolodhoz csak könnyeim rakom.
Szólj a testvéreknek, szólj nekik odaát,
üzenem, ajtóm nyitva, az asztal terítve.
Jöjjenek! Mondjuk közösen azt az imát…





Békés karácsony-SZAKÁL ANNA

Békés karácsony, hópihe álom,
leszálló este, titkos némaság.
Csak a falióra csendes tiktakja,
ismétli egyre szívünk óhaját.



Fenyőillatban fürdik az utca,
bent a házakban arany lesz a fény.
Apák gyújtanak illatos gyertyát,
szeretet éled most e földtekén.



Mozdulatokban nagyanyák élnek,
simul a tészta a kezek alatt,
fahéj, szegfűszeg és méz illatoz,
a százéves kredenc ünnepet tart.



Asztalhoz ülnek, kik összejöttek,
előkerülnek a régi mesék.
Mire elfogynak kalácsok, sültek,
lebegnek köröttük éjtündérkék.



Csilingelő hóhullású éjen
gyermekek néznek kíváncsian rád:
elhiszed-e még? Arcod kipirul,
mikor a nagy csodát elmondanád.

Aztán az álom elviszi őket,
marad a kávé, bor az asztalon.
Már csak az öreg és a felnőttek
beszélgetnek halkan a pamlagon.



Álmos lett az éj, suttogó a csend,
büszkén áll díszeiben a fenyő.
Valamire még vár rezzenetlen,
fényről álmodik, míg eljön az idő.



Egy ének zsong áhítatba öntve...
Pásztorok járnak, messze száll a hang.
Ló dobog, szánt repít hóport felverve,
és felcsendül vígan az éji harang…

Válasz

Szakáli Anna



Várakozz



Eljön az Úr, várakozz,
vendég jön a házadhoz!

Lelked hitben fényezzed,
szíved add, az egészet.



Szerény lesz és mosolyog,
kísérik szent angyalok.

Messiást ígért az Ég,
Hiszen Ő csak kisded még!



Arcocskáján két kis gödre,
mintha a mennyország lenne.
Készíts bölcsőt, takarót,
hogy ha eljön, lakjon ott.

Nyisd ki szíved, hogy legyen
ajándékod bűntelen!

Máriának köszönd meg,
az isteni gyermeket!

Válasz

KARÁCSONYI FOHÁSZ

Gyarló emberek vagyunk Mennyei Atyánk,
Megbocsátó szíveddel tekints most Miránk!
Ellened vétünk, mikor észre sem veszünk,
Azt hisszük, hogy csupán a dolgunkat tesszük.
Karácsony ünnepére készülvén kérünk,
Bocsásd meg minékünk elkövetett vétkünk.
Krisztust váró idők, adventi nappalok,
Nyugodt lesz szívem, ha feloldozást kapok.
Betlehem fényei mutassanak utat,
Díszítsék újra fel kicsi jászolodat.
Szent fiad érkezik, ünnepi nagy csoda,
Vezérli bölcseket ragyogó csillaga.
Szeretet ünnepén, lássuk meg Krisztusunk,
Áld meg a gyermeked, Felséges Nagy Urunk!
Karácsony ünnepén, béküljön meg szívünk,
Ezen a nagy napon tegyük össze kezünk.
Mondjunk el egy imát, halkuljon el szavunk,
Hisz újra születik szeretett Krisztusunk.

66291_144527845_big.gif

Válasz

Adventi hajnal

Zihál a szél smegfagy a sóhaj,
a felhő fenn hajó raj.

Könyörtelen , vad téli éjjel,
az út a messzeségbe vész el.

De lángruhában száll az angyal
s lila sugárral gyúl a hajnal.

Adventi hajnal, zeng és árad
a lélekből a tiszta bánat.

S a vágy zokog és zsolozsmázik
s harsog az Isten trónusáig.

Sikolt a könnyes antifóna,
hogy jöjjön a szépséges óra,

harmatozza az Úr, az áldott,
a békét és az igazságot.

Táruljon ki a Menny, a fénydús
s szülessék meg a drága Jézus.

Őlbey Irén

Válasz

Advent mások vasárnapja

A második vasárnapi angyala
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből,
kezében egy nagy serleget hoz.
Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét,
hogy tele vigye vissza a mennybe.
De mit tegyen a serlegbe?
Játékot?
Ajándékot?
Törékeny, finom szövésű ez a serleg,
a Nap sugaraiból készült.
Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat.
Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán,
mert valamit keres.
Tiszta szeretetet minden ember szívében.
Ezt a szeretetet teszi a serlegébe,
s viszi majd vissza a mennybe.
Mindazok. akik a mennyben élnek,
fogják ezt a szeretetet,
s fényt készítenek belőle a csillagoknak.
Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó,
ragyogó csillagokra.

Advent

advent2.bmp

Előzmény

Válasz

Ádvent, az egyházi év kezdete
Ádvent első vasárnapjával kezdődik az egyházi esztendő. A soron következő négy hét egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére.
2008. november 30. - december 21.


Az ádvent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az ádventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik.

Ádvent első vasárnapja - 2008. november 30.

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

adventi koszorú.jpg

Válasz

Adventi örvendezés

Utaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam ,
S ámulok rajtuk szakadatlan.
Titkaidat bogoztam egyre,
S most , mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén ;
mert szereteted egyszerűség,
irgalmasságod csupa hűség,
s egy értelme van a keresztnek :
hogy megkerestek és szeretnek !
Hát hírdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rátalálni ma,
akinek Ő a vágya álma ;
kinek batyuja az a ,, nincsen" ,
megtalálja a gazdag Isten.

Fejes Ádám

Válasz

Köszönöm Babi az üzenetedet, nagyon kedves vagy.
Csak kérlek, hogy továbbra is írjál itt ezen a fórumon, hogy ne árválkodjon itt magában.
Szeretettel kívánok Neked is :


ÁLDOTT ADVENTET, BÉKÉS ELCSENDESEDÉST!

KOVÁTSNÉ iLI.

Válasz