MAI LECKE: LUKÁCS 8, 1-15; A MAGVETŐ PÉLDÁZATA

A Jézus szolgálata idején nem csak férfiak tartoztak a követői sorába, hanem asszonyok is. A "tizenkettőt" férfiakból válogatta maga mellé. Rájuk várt, az a kemény feladat, hogy Jézushoz hasonlóan városról városra, faluról falura járva hirdessék az evangéliumot, sokszor életveszélyes helyzetekben. De a kemény, férfiaknak szánt szolgálat mögött, a háttérben meghúzódott asszonyok csendes szolgálata, amire hasonlóan nagy szükség volt.
Ezek az asszonyok különböző módon élték át a Jézus hatalmának szabadító és gyógyító erejét. Nem csak egyszerű névtelenségben maradt asszonyok voltak ők, hanem akár a királyi udvar egyik fontos emberének a felesége is, mint például Johanna. Némelyek a vagyonukból szolgáltak Jézusnak. Ez nem mindig a nagy gazdagságot jelentette, hiszen Jézusnak lehetett kevéssel is nagy szolgálatot tenni.
Jézus nyilvános szolgálatának kezdetén hirdeti az Isten országát hétköznapi példázata által. Ilyen a magvetőről szóló példázata, ami mindenkinek szól. Ő mindekinek hirdeti Isten igéjét. Kérdés, hogy mi lesz a sorsa a hallott igének? Kárba vész-e áldása mint a sokféle rossz földben a magvetés, vagy meglesz-e a gyümölcse, mint a jó földbe hulott magnak? Nálam mit eredményezett a hallott ige?
(folytatása következik)

Válasz

(folytatás)
Szólt ez a példázat a tanítványoknak is akiket munkatársaivá nevelt. Az ő feladatuk is az lesz, hogy folytassák Jézus magvetését ebben a világban. Legyenek felkészülve reá, hogy sokszor hiába fáradoznak, semmi eredmény nem terem munkájuk nyomán. De azért a maga helyén lesz aratás is a szolgálatuk nyomán. Persze vannak rövid távon lelkesedők is de ez se tévesszen meg minket. Csak az aki mindvégig kitart, üdvözül. "Szemlélvén életük végét, kövessétek hitüket" - olvassuk a Zsidók 13, 7-ben.
Jézus tanítványai pontosan szeretnék tudni a példázat értelmét. Ők nem mennek tovább könnyedén egy beszéd meghallgatása után. Szeretnék elmélyíteni lelkükben a hallottak értelmét. Mert Jézus szava, az Isten beszéde (11.vers). Aki ezt hallja, az becsülje meg a hallottakat. Aki megtartja a hallott Igét az engedi az életében munkálkodni, hatékonnyá válni. Ott van tiszta jó szív, és jézusi béketűrés. Ezek a bizonyitékai a jó lelki talajnak.

1. Mi melyik szolgálati területet érezzük a magunkénak?
2. Miért beszélt Jézus az embereknek példázatokban?
3. Nálad milyen sorsa volt az Ige magvának életed során.
4. Mikor tud számodra kielégítő lenni egy igemagyarázat?

Válasz

MAI LECKE: LUKÁCS 7, 36-50; JÉZUS A BŰNÖSÖK BARÁTJA

Szolgálatának kezdetén még ott látjuk Jézust egy farizeus házában. Akkor még nem volt kiélezett ellentét Jézus és a nagy tiszteletben álló, kegyes vezetőemberek, a farizeusok között. Azok még nem voltak tisztában Jézus személyével és küldetésével. Még a jóakaratú érdeklődés szintjén közeledtek hozzá. Később fordulnak szembe vele.

Éppen a Simon farizeus házában derül ki, hogy az udvarias érdéklődésnél több van az asszonyban, aki bemerészkedik a vendéglátóhoz, hogy a Jézus iránti hódolatát kifejezze. Nem csak Simon tudja, milyen bűnös az illető asszony, de ő maga is tudatában van bűnei súlyának. Ezért akar szabadulni tőle, s megy vele Jézushoz, a bűnösök barátjához. A bűnbánó szív tudja, kicsoda Jézus. Ezért vonzódik hozzá.


Akik ebből semmit sem értettek meg, azok váltak idővel Jézus elszánt ellenségeivé. A vendéglá
tó farizeus is megütközik azon, hogy Jézus is elfogadja a bűnös asszony hálálkodását, ahelyett, hogy eltaszítaná őt. Ő nem érezte magát bűnösnek, csak mások bűne felett tudott ítélkezni. Ezért máris mutatkozik a szakadék közte és a bűnösök Megváltója között. (folytatása következik)

Válasz

(folytatás) Jézus adósságba keveredett emberekhez hasonlít minket. Rendezetlen tartozásink vannak Istennel szemben. Nem csak az elkövetett bűn terhel minket, hanem az elmulasztott jócselekedetek sokasága is. Amikor nem adjuk meg Istennek azt ami Őt megillette volna. S ezt az adósságot nem tudjuk rendezni. Nincs miből magadni. Az sem tud fizetni, aki ötszáz pénzzel adós, és az sem aki csak ötvennel.Csak egyetlen kivezető út van a szorult helyzetből: az adósság elengedése. Erre azonban csak Istennek van hatalma.

Jézus éppen ezt az örömhírt hozza nekünk: Van Istennél bocsánat a bűnös ember számára, ha bűnbánattal fordul hozzá, mint ez az asszony. Ebből a bűnbocsánatból fakad a szeretet odaadása. Minél többet kapott valaki ebből az ajándékból, annál jobban fellángol benne a Jézus iránti szeretet. Ezt mulsztotta el Simon, amikor a meghívott vendég Jézus fogadása hiányos volt. Amit ő elmulasztott. azt gyakorolta a bocsánatot nyert asszony Jézus irányába. Ezért az asszonynak mondja Jézus, és nem Simonnak, megbocsáttattak a bűnei, és elmehet békességgel. Szánalmas ember az, aki Jézus közelében is megmarad bűnében és békétlen szívvel megy tovább.

1. Simon magához hívja Jézust, az asszony Jézushoz megy. Mi a különbség?
2. Téged mi indított el Jézushoz?
3. Mikor élted át a bűnbocsánat felszabadító örömét?
4. Hol a határ az egészséges, hódolat és a beteges rajongás között?

Válasz

MAI LECKE: LUKÁCS 7, 18-35; KERESZTELŐ JÁNOS KÖVETSÉGÉRŐL

Keresztelő János igazságtalanul fogságban lévén, megrendült a Jézus felőli bizonyosságában. De gyötrelmes kétségeit nem titkolta el, sem a tanítványai, sem Jézus előtt. Őszinte volt önmagával szemben és mások előtt is Isten ígéreteiben nem kételkedett, csak azt nem tudta, beteljesedtek-e, vagy még várni kell erre? Kétségeivel jó irányba fordul, mert Jézustól érdeklődik. Azt jelenti, hogy a Belé vetett bizalma nem rendült meg, annak ellenére sem, hogy ő most fogságban sínylődik. Amíg valaki Jézusnál keresi kétségeire a megoldást, nyugodt lehet, hogy kétségei meg fognak oldódni.

János tanítványai maguk is láthatták Jézus munkásságának tényeit. Sokféle beteget meggyógyított, megkötözöttet megszabadított, a szegényeknek evangéliumot hirdetett. Ezekről kell János tanítványainak beszámolniuk. Persze az ő helyzetében János bizonyára azt remélte, hogy Jézus őt is kiszabadítja fogságából. Noha ez nem történt meg, Jézus csodálatos munkájának tényei mégis magukért beszélnek. Noha sok gonoszság történik naponta ezen a világon, Jézus megjelenése óta mégis csak más ez a világ. Jézusban beteljesedtek Isten ígéretei.

Noha gyakran másként válaszol kérdéseinkre és elvárásainkra, mégis áll az, amit Jézus Jánosnak üzen: Boldog aki nem botránkozik meg Benne. (folytatása következik)

Válasz

(folytatás)
Ezután a sokaság előtt felmagasztalja Jézus a János emberi jellemét. Nem volt nádszálhoz hasonló, ami ide oda inog, a széljárás szerint. Szilárdan állt a maga rendíthetetlenségében romlott környezete ellenében, akkor is, ha ez életveszélyes volt. A paloták pompájától és kényelmétől távol állt. János szolgálata erősen prófétai volt. Jézus még a prófétánál nagyobbként is emlegeti, éppen azért, mert az Ő útjának előkészítője volt. A János szolgálatában Jézus maga Isten ígéreteinek a beteljesedését látta. Keresztelő János nagyságát éppen abba látta Jézus, hogy az Ő megérkezéséről hozott hírt.

Akik igazat adtak Istennek, azok külső jelét is adták ennek a megkeresztelkedésükkel. A farizeusok és a törvénytudók viszont megvetették Isten tanácsát. Ennek az ajándéknak a visszautasítását Jézus lelki elvakultságnak nevezi. Az ilyeneknek sem János, sem Jézus nem kell. Egyik zordon, szigorú fellépése miatt, a másik a felszabadult örvendező jelleme miatt. Aki nem a "bölcsesség fia", s nem akar megtérni, az mindig talál kifogást.

1, Voltak-e kétségeid Jézus kapcsán? Mikor? Miért?
2. Kétségeidből, hogyan jutottál bizonyosságra?
3. Mit tanulhatunk János jelleméről?
4. Mikor hasonlítunk a szeszélyes természetű gyermekekre?

Válasz

MAI LECKE: LUKÁCS 7, 1-17; JÉZUS GYÓGYÍT ÉS HALOTTAT TÁMASZT FEL

Jézus nemcsak tanított, hanem az embereket sujtó nyomorúsághoz is odafordult. Ezért jött be testben a mi világunkba, ezért ment be Kapernaumba, majd Jerikóba, és jön be hozzánk is. A Kapernaumba szolgáló római katonatiszt alakját rokonszenves vonásokkal ábrázolja az evangélista. Szerette a szolgáját. Akkor is mindent megtett a rabszolgáért, amikor az halálosan megbetegedett. Nem egy használható szerszámként kezelte, hanem embertársként tekintett reá.

Ugyanakkor szerette azt a nemzetet is amelynek körében élt. A fölötte uralkodó idegen hatalmat képviselte, még sem nézett le gőgös lélekkel a meghódított zsidókra. Toleráns volt a teljesen másféle vallásuak iránt. Ezért segített nekik a zsinagógájuk építésében. Tisztelte Isten választott népét.

Ennek meg is lett a jutalma. Amikor a százados segítségre szorult, a zsidók vezetői közben jártak érte Jézusnál. Nem tekintették betolakodó idegennek, aki elől mindenki elzárja a szívét. Gyűlölet helyett
közmegbecsülés és szeretet vette körül őt is. Mert: ki mint vet, úgy arat. Jézus viszonyulása is pozitiv volt. Ezért ment el a zsidók véneivel a százados házához. Ő viszont tudja, hogy egy zsidó nem léphet be egy pogány házába. Ezért emlegeti méltatlanságát, amikor barátaival üzen Jézusnak. Akkora hite van a kimondott Isteni szó iránt, hogy neki elég Jézusnak egy távoli kimondott szava, hogy szolgája meggyógyuljon. Ezt dicséri meg Jézus meglepetten. (folytatása következik)

Válasz

(folytatás)
Nain város kapujában két menet találkozik: az élet menete Jézussal az élen, és a halál menete, középen egy halott ifjúval, s mellette az összetört szívű édesanyjával. Az öröm menete nem tér ki a gyászmenet elől. Jézusnak van hatalma a reménytelen bánatot is örömre fordítani: visszaadja anyjának az elvesztett fiát. Ezért bátorítja előre Jézus a gyászoló özvegyet, aki fiában egyetlen támaszát vesztette el: "Ne sírj!" Ez azonban nem olcsó emberi vigasz, mert Jézus a sírása okát is felszámolja, legyőzve a halált.
Nem csoda ha a jelenlévőket elfogta a félelem és dicsőíteni kezdik Istent. Jézust nagy prófétának látják, akiben maga Isten tekintett népére. Természetes, hogy ennek a csodának híre szétfutott egész Júdeába.

1. Vajon mi tehette vonzóvá a százados előtt Isten választott népét?
2. Mivel magyarázható az, hogy míg a százados nem tartja magát méltónak
Jézus előtt, a zsidó előljárók őt méltónak mondják?
3. Mi teszi a Jézus szavát ellenállhatatlanná?
4, Mit tehetünk egy gyászolóval azon túl, hogy: "NE SÍRJ"?

Válasz

MAI LECKE: LUKÁCS 6, 41-49. GYÜMÖLCSÉRŐL ISMERHETŐ MEG A FA.

Jézus a 41-42. versekben óv minket a mások dolgaiba való illetéktelen beavatkozástól. Sokan ezzel akarják, elterelni a figyelmet a saját bajaikról. Meglehet, hogy a mellettünk levőnek szüksége van a segítő beavatkozásra, de talán nekünk magunknak még nagyobb szükségünk volna reá. Hogyan lehetnénk hasznára a másiknak, ha előbb nem találunk orvoslást saját, még nagyobb bajunkra?
Jobb azért, ha nem akarunk mindenhez értő mesterek lenni, hanem inkább tanítványok maradunk a Mester keze alatt, aki az embereket útba tudja igazítani, és életük bajait rendbe tudja hozni. A Jézus iskolájából soha ki nem nőhetünk, fölébe soha nem emelkedhetünk. Vonzó tanítványi példánkkal sok tanácstalan embert Jézushoz irányíthatunk, hogy ott megszabaduljanak a "szálkáiktól".
Nem a gyümölcstermésnél kezdődik a fának az élete, - mondja Jézus. A gyümölcs annak következménye, hogy nemes vagy silány minőségű-e a fa. Az ember cselekedetei olyanok, mint a fán a gyümölcsök. Ezek árulják el, milyen lelkiség lakik bennünk. A fában rejtve munkálkodnak az életerők. A fa igazi természetéről a rajta megjelenő gyümölcsök árulkodnak. A jó fa jó gyümölcsöt terem. Ahol romlott gyümölcsök jelennek meg, ott beteg fáról van szó.

Válasz

(folytatás)
Ezért mindig egymással összefüggésben szemléljem az emberek külső életmegnyilvánulásait és a bennük rejlő lelkiséget. Ki mit hoz elő az ő szívének kincséből, aszerint forduljak bizalommal feléje, vagy aszerint óvakodjam a hatásától. Mert sok jó erkölcsöt megronthatnak gonosz társaságok. Sokan áldozatul esnek a megtévesztő látszatoknak. Egy gyümölcs is mutatkozhat távolról vonzónak, de megkóstolva kiderül, hogy belül romlott.
Találóan állapítja meg Jézus, hogy a szívnek teljességéből szól az ember szája.

Aki csak külsőleg, szájával emlegeti az Úr nevét, de szíve távol van Tőle, azt Jézus elmarasztalja. Aki pedig keveset locsog Róla, de annál mélyebben gyökerezik Jézusban az élete, az hasonló az olyan emberhez, aki kősziklára építette a házát. Az ilyen élet megáll az ítéletben. Ezért sürgeti Jézus a szava iránti következetes engedelmességet. Ez ad rendíthetetlen alapot az életünknek.

1. Miért veszélyes mások szeméből kipiszkálni a szálkát?
2. Hogyan ismerhetem meg a saját bajaimat?
3. Miből tudhatom meg, milyen lelkiség lakik bennem?
4. Hogyan lehet a hallott Ige bennünk láthatóvá?

Válasz