Kedves Mindnyájatok!

Életünk során vannak pillanatok, mikor nem látszik kiút a nehéz helyzetből. De Urunk soha nem hagy minket kétségek között vergődni és mindig megjön a segítség. Hosszú életem során megtapasztaltam, hogy a reménysugarat, mindig a beteljesedés követi.
Egyszer a patikába mentem kiváltani a gyógyszereimet, mellettem volt egy nagyon szegény fiatal hölgy akinek a szája csúnyán ki volt cserepesedve, szinte már beszélni sem tudott. Vásárolni akart egy olcsó szőlőzsírt de nem volt nála annyi pénz, mikor kétségbe esve nézett rám nem bírtam megállni, hogy ne segítsek rajta és megvettem neki 2 szőlőzsírt . A patikusnő kérdezte, hogy ismerem? Szegény kis fiatal hölgy könnyes szemmel köszönte meg és sietve távozott.
Egyszerű kis ajándék, de nekem boldogságtól repdesett a szívem egész nap, hogy közvetlenül akkor abban a pillanatban segíteni tudtam valakin akinek semmi reménye nem volt.

Szeretettel Ili.

Válasz

Imádság: Drága Istenünk, mutasd meg, mit kell tennünk, hogy akaratod és
terved szerint éljünk. Ámen.

KÖSZÖNÖM NAGYON SZÉPEN ,HOGY OLVASHATTAM .DRÁGA ISTENÜNK MUTASD MEG ,HOGY MINDIG MIT KELL TENNÜNK ,ÁMEN

Válasz

Nagyon szép hitvallás! Még meg is könnyeztem. Áldjon meg mindenkit a jó Isten.

Előzmény

Válasz

Kedves ILIKE.
Köszönöm hogy olvashattam blogodat, áldjon meg az ÚR.

Válasz

Áldás, békesség! Békesség Istentől! Isten segítségét kérve, Vele elkezdve és lezárva napjainkat, könnyebben megy minden... Emlékszem, '90 április 25-e körül történt. Harmadik napja léptük át végleg a trianoni határt, hogy magyar földön élhessünk végre! Reggel indultam el két gyermekemmel intézni a le- és bejelentkezést Bp-en. Figyelmeztettek, hogy a táskámra és a kölcsön kapott kevéske pénzemre vigyázzak a zsebesek miatt. Elintéztünk mindent, indultunk vissza az Örs vezér térre a HÉV-hez. A metróban rendőr állt mellettem,így volt bátorságom megnézni a retur jegyeinket és megígérni gyermekeimnek, hogy kapnak egy-egy üdítőt mielőtt beszállnánk a vonatra. Kiszálláskor esett az eső, próbáltam kinyitni az esernyőmet, ... amikor egy ütést éreztem az oldalamon... és a táskámból el is tünt a pénztárcám! Futó alakokat láttam, de... Mi lesz velünk Istenem, néztem fel az égre... Se pénz, se jegy, se telefonszám nálam... Egy lapra tettem fel mindent. Felszállunk a vonatra és elmondom a kalauznak, mi történt. A többi a JÓISTEN dolga. Meg is oldotta. Olyan kalauznő volt éppen szolgálatban, aki hitt nekem és felszállhattunk. Akkor törtek elő a könnyeim és köszöntem meg az ÚRnak segítségét. A remény hitté vált. Addig is, és azóta is minden gondomat Istenre bízom, mert Benne tudom, nem csalódok.

Válasz

Ámen! Áldás Békesség! Köszönöm! Marika Bárányné

Válasz