Józs 1,1-9.

1 Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak,
Nún fiának, Mózes szolgájának: 2 Az én szolgám, Mózes meghalt. Most
azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a
földre, amelyet én adok Izráel fiainak. 3 Nektek adok minden helyet,
ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. 4 A pusztától és a Libánontól
a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a nagy
tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa. 5 Senki sem
állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogy Mózessel is vele
voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el. 6 Légy erős és bátor, mert
te teszed ezt a népet annak az országnak az örökösévé, amelyről
megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom. 7 Csak légy igen bátor és erős,
őrizd meg, és tartsd meg azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám
parancsolt neked. Ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy boldogulj
mindenütt, amerre csak jársz. 8 Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az
olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg
mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és
boldogulsz. 9 Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj,
és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak
jársz.

                           AMINT MÓZESSEL

       Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem
hagylak el. (Józs 1,5)

       Nagyon nem szeretek nyilvánosság előtt beszélni. Minél nagyobb a
hallgatóság, annál jobban félek. Ez néha megakadályoz abban, hogy a
tőlem telhető legjobbat nyújtsam. Az egyik évben a munkahelyemen egy
változást hajtottak végre, amely miatt a munkatársaink oktatása
szükségessé vált szerte az országban. Bár érzékeltem, hogy ez egy
lehetőség, hogy megfeleljek a kihívásnak, mégis visszautasítottam. Arra
voltam csak hajlandó, hogy segítek, miközben főnököm tartja az oktatást.
       Később az igazgatóságtól felkérés érkezett újabb tanfolyam
megtartására. Erre több száz embert vártak. Nem volt választásom, ezt
nekem kellett megtartani. Szörnyen megrettentem. Miután megnyugodtam,
elkezdtem imádkozni. Elfogadtam a kihívást, és emlékeztettem magam a
Józsuénak adott ígéretre (1,9): "Légy erős és bátor. Ne félj, mert veled
van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz." Mindjárt nekifogtam
az előkészületeknek, átnéztem az oktatási anyagot és gyakoroltam az
előadásomat. Ezek után Istenben bízva mentem az oktatásra.
       Isten nem akarja, hogy az élet peremén tétlenkedjünk, hanem azt kéri,
nézzünk szembe félelmeinkkel, bízzunk az isteni erőben. Mindenkinek
megvan a maga félelme. De bármi legyen is az, emlékezzünk arra, hogy a
küzdelem és a győzelem is az Úré.

       Imádság: Atyánk, köszönjük a kihívásokat. Taníts minket szembe nézni
velük, és rád hagyatkozni. Ámen.