Róm 12,9-21.

9 A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól,
ragaszkodjatok a jóhoz, 10 a testvérszeretetben legyetek egymás iránt
gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, 11 a
szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak
szolgáljatok. 12 A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek
kitartók, az imádkozásban állhatatosak. 13 A szentekkel vállaljatok
közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. 14 Áldjátok
azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. 15 Örüljetek
az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. 16 Egymással egyetértésben legyetek,
ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne
legyetek bölcsek önmagatok szerint. 17 Ne fizessetek senkinek rosszal a
rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. 18 Ha
lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel
békességben. 19 Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem
adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a
bosszúállás, én megfizetek" - így szól az Úr. 20 Sőt, "ha éhezik
ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed,
parazsat gyűjtesz a fejére." 21 Ne győzzön le téged a rossz, hanem te
győzd le a rosszat a jóval.

                     AZ ÚRVACSORÁHOZ JÁRULÁS

Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel
békességben. (Róm 12,18)

A gyülekezetünkben az úrvacsorához járuláskor mi választjuk meg, melyik
csoporttal jövünk előre, és hova térdelünk le. Nemrégiben a barátnőm
azt tette, amire én nem voltam képes. Szándékosan amellett a
gyülekezeti tag mellett vette az úrvacsorát, akiről tudta, hogy engem
megbántott.
Becsapva éreztem magam, mintha a barátnőm velem szemben a másik
pártjára állt volna. Megkérdeztem: "Hogyan tehetted ezt?" A válasz
megdöbbentett: "Mert Isten ezt mondta." Be kellett ismernem neki, és
magamnak is, hogy én nem akartam azt, amit ő megtett. Napokig
küszködtem a gondolataimmal, tudva, hogy a barátnőm szeret engem, és a
cselekedete a keresztyén megbékélésen alapuló szeretet-cselekedet volt.
Én nem akartam megbékélni azzal, aki megsértett. De az igeolvasás, az
imádság és Isten kegyelme segített, hogy új módon halljam az
úrvacsorára szóló meghívást: Krisztus, a mi Urunk asztalához hívja
azokat, akik szeretik őt, bűneiket komolyan megbánták, és
embertársaikkal békességben kívánnak élni. Az Úr asztalához járulásom
mutatta a megbocsátásra való készségemet, és megnyithatta szívemet a
teljes gyógyulásra. Krisztus nevében képes voltam megbocsátani, és az
úrvacsora vételekor odatérdeltem az illető személy mellé, aki
megsértett.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy biztosítod a megbocsátás és a
gyógyulás lehetőségét. Ámen.