2Móz 17,8-13.

8 Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. 9 Akkor ezt mondta
Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg
Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a
kezemben lesz. 10 Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és
megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom
tetejére. 11 És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét,
Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt
az erősebb. 12 De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája
tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről,
a másik amarról, úgyhogy két keze fölemelve maradt naplementig. 13 Így
győzte le Józsué Amálékot és annak hadát fegyverrel.

                           SEGÍTŐ MORAJ

Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket!
Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! (Ézs
35,3-4)

Anna előrejött szólót énekelni. Egy új tag a gyülekezetben, és első
ízben vett részt az istentiszteleten, mint szólista. Amint egy ismerős
énekbe kezdett, félelem ült ki az arcára. A hangja erőtlen és gyenge
volt. Hangszeres kíséret nélkül énekelt, így egyedül küszködött.
Hirtelen a gyülekezetben valaki halkan dúdolni kezdte a dallamot.
Rövidesen mások is csatlakoztak. Hamarosan egy négyszólamú zümmögő
harmónia kísérte Annát. A segítség az egész teremből érkezett. Anna
megbátorodott, és az éneket gyönyörű, erős hangon fejezte be.
A gyülekezetünk rögtönzött zenei segítsége Anna részére Áron és Húr
történetére emlékeztet, akik kigondolták, hogyan segíthetnek Mózesnek.
Amikor kimerült a fontos feladatban, segítségük nagyon sokat jelentett
számára.
Mindannyian elfáradhatunk Istent szolgálatában. Nyomaszthat a félelem,
és úgy érezhetjük, hogy inkább feladjuk. Valaki segítsége nagyon sokat
számíthat.

Imádság: Segítő Istenünk, tarts minket éberen, hogy meglássuk azokat,
akiknek szükségük van a segítségünkre, és mutasd meg, hogyan segítsünk
hathatósan.

 Ámen.