Róm 12,3-8.

3 A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek:
ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra
igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit
mértéke szerint. 4 Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem
minden tagnak ugyanaz a feladata, 5 úgy sokan egy test vagyunk a
Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. 6 Mert a nekünk adatott
kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is:
ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, 7 ha
valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban
munkálkodjunk: a tanító a tanításban, 8 a buzdító a buzdításban, az
adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig
jókedvvel.

 Mk 12,41-44.

41 Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan
dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, 42
egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz
egy krajcárt. 43 Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik:
"Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél
többet dobott a perselybe. 44 Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő
azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész
vagyonát."

                      ÖZVEGYASSZONY ADOMÁNYA

Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.

 
2Móz 17,8-13.

8 Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. 9 Akkor ezt mondta
Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg
Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a
kezemben lesz. 10 Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és
megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom
tetejére. 11 És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét,
Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt
az erősebb.

           1Pt 4,12-16.

12 Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt
közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne
titeket. 13 Sőt amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira
örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva
örülhessetek.

Róm 12,9-21.

9 A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól,
ragaszkodjatok a jóhoz, 10 a testvérszeretetben legyetek egymás iránt
gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, 11 a
szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak
szolgáljatok. 12 A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek
kitartók, az imádkozásban állhatatosak.

 Mt 13,10-17.

10 A tanítványok odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Miért
beszélsz nekik példázatokban?" 11 Ő így válaszolt: "Mert nektek
megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak
nem adatott meg. 12 Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik,
akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. 13 Azért beszélek
nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak,
és nem értenek." 14 "Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: Hallván
halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek!

Mt 21,12-17.

12 Azután bement Jézus a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a
templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a
galambárusok székeit pedig felborította, 13 és ezt mondta nekik: "Meg
van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók
barlangjává teszitek." 14 Azután vakok és bénák mentek hozzá a
templomba, és meggyógyította őket. 15 Amikor pedig a főpapok és az
írástudók látták azokat a csodákat, amelyeket tett, és a gyermekeket,
akik a templomban ezt kiáltották: "Hozsánna a Dávid Fiának!" - haragra
lobbantak, 16 és így szóltak hozzá: "Hallod, mit mondanak ezek?" Jézus
pedig így válaszolt nekik: "Hallom.

2009. január 07. szerda.

Fil 2,1-11

.

1 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetbõl fakadó
figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és
könyörület, 2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt
akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra
törekedjetek. 3 Semmit ne tegyetek önzésbõl, se hiú dicsõségvágyból,
hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a
maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.

1 Ezért vagyok én, Pál, a Krisztus Jézus foglya értetek, a pogányokért.
2 Ha ugyan hallottatok az Isten kegyelme megbízásáról, amelyet nekem
adott a ti javatokra, 3 amikor kijelentésével ismertette meg velem a
titkot, ahogy elõbb röviden megírtam. 4 Ha elolvassátok, megtudhatjátok
belõle, hogyan értem én a Krisztus titkát, 5 amely más nemzedékek
idején nem vált ismertté az emberek fiai elõtt úgy, ahogyan most
kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által: 6 hogy
tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt
részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.

Lk 10,38-42.

38 Amikor továbbhaladtak, betért Jézus egy faluba, ahol egy Márta nevû
asszony a házába fogadta. 39 Volt ennek egy Mária nevû testvére, aki
leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. 40 Márta pedig teljesen
lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért elõállt Márta, és így
szólt: "Uram, nem törõdsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a
szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!" 41 Az Úr azonban így
felelt neki: "Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, 42
pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.

HA SZERETSZ

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én
szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja
megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek
egymást. (Jn 13,34-35)

Nemrégiben, vidéken jártam, és meglátogattam egy másik egyházhoz
tartozó gyülekezetet. Mindig élvezem a lehetõséget, amikor hívõ
testvérekkel imádkozhatom. Kitekintést ad számomra, és emlékeztet a
keresztyéneket összefûzõ kötelékre.

Dicsérjétek az URat! Énekeljetek az ÚRnak új éneket, dicséretet a hívek gyülekezetében.

Halleluja! Énekeljetek Isten dicsõségére! De most válaszolj õszintén: hányszor énekeltél az istentiszteleteken csak úgy együtt a többiekkel, mert hogy mindenki énekel? Néha talán lényegtelennek érzed a dicséreteket, mivel te nem énekelsz szívesen. Azonban az éneklés Istent dicsõíti, erre pedig minden
okunk megvan. Dicsérnünk kell Istent, mivel Õ a teremtõ, a király, akihez tartozhatunk

Népére újra és újra jóindulattal
tekint.