Lk 12,22-32.

22 Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: "Ezért mondom nektek: ne
aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel
ruházkodjatok, 23 mert több az élet a tápláléknál, és a test a
ruházatnál. 24 Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak,
nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel
értékesebbek vagytok ti a madaraknál! 25 De aggodalmaskodásával ki tudná
közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? 26 Ha tehát a
legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? 27
Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak,
de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy,
mint ezek közül bármelyik. 28 Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és
holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább
titeket, kicsinyhitűek! 29 Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek,
vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok. 30 Mert mindezeket a világ
pogányai kérdezgetik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van
ezekre. 31 Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is
megadatnak nektek. 32 Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti
Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!"

                            ELSŐ AJÁNDÉK


Még a hajatok szálai is számon vannak tartva. (Mt 10,30)

Igazából ez az augusztus végi nap is ugyanúgy indult, mint a többi, a
szokásos reggeli teendőimmel. Talán csak a lassan besurranni készülő ősz
sejtelmes jelenléte tette kicsit mássá és az, hogy én ezen a napon a
születésnapomat ünneplem. Ilyenkor már mindenki az iskolakezdésre
készül, ezért a születésnapom hangulatára ez évek óta ráteríti halvány
árnyékát, ami tulajdonképpen nem bánt, mert én elsődlegesen bent, a
szívben és a lélekben ünneplek, megköszönve létem a Teremtőnek. A házban
mindenki aludt még, csak engem ébresztett korán a szénaillatú hajnal.
Mozdulatlan és néma volt a reggel, kinn a szél sem rebbent, a kutyus is
álmában elmerülve feküdt a leveleitől lassan búcsúzni készülő öreg fűz
alatt. A nappali foteljében hátradőlve olvasni kezdtem a napi áhítatot,
a szívet melengető kis történet végén ez állt: "Imádkozzunk azokért,
akik ma ünneplik születés-napjukat!" Aznapi első ajándékomat, különleges
és egyben csodálatos felköszöntésemet a Csendes Percek soraival Istentől
kaptam. Ez teljesebbé tette a szív és a lélek ünnepét és ismételten csak
megerősítette bennem azt a vitathatatlan és reményt adó tényt, hogy
szerető és gondoskodó Atyánk nem csupán hajszálaink számát tartja
számon, de jelekkel minden nap ki is nyilvánítja jelenlétét, végtelen
szeretetét. Lássuk és érezzük meg rohanó hétköznapjainkba csomagolt
üzeneteit...

Imádság: Istenünk, köszönjük a mai napra és egész életünkre szóló
személyes törődésed és gondoskodásod. Ámen.