Kol 1,18-29.

18 Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a
halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. 19 Mert
tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, 20 és hogy általa
békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy
békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. 21 Titeket is,
akik egykor Istentől elidegenedtek, és ellenséges gondolkozásúak
voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, 22 most viszont megbékéltetett
emberi testében, halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és
feddhetetleneket állítson majd színe elé. 23 Ha ugyan megmaradtok a
hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium
reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden
teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem.
24 Most örülök a tiértetek elviselt szenvedéseimnek, és testem
elszenvedi mindazt, ami a Krisztus gyötrelmeiből még hátravan, az ő
testéért, amely az egyház. 25 Ennek a szolgájává lettem a szerint a
megbízatás szerint, amelyet Isten nekem a ti javatokra adott, hogy
teljesen feltárjam előttetek az Isten igéjét; 26 mégpedig azt a titkot,
amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, de amely most
kijelentetett az ő szentjeinek, 27 akiknek Isten tudtul akarta adni,
hogy milyen gazdag ennek a titoknak dicsősége a pogány népek között. Ez
a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő
dicsőségnek. 28 Mi őt hirdetjük, miközben minden embert teljes
bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé
tegyünk a Krisztusban. 29 Ezért fáradozom én is, és küzdök az ő ereje
által, amely hatalmasan működik bennem.

                    GYAKORLÁS TESZI A MESTERT

Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már
akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. (Róm 5,8)

Youngholm, a zongoratanárnő, hetente egyszer járt hozzánk tanítani
engem. Miután ellenőrizte test-, és kéztartásom, kérte, hogy kezdjek el
játszani. Amikor elégedett volt játékommal, mindig odaragasztott egy
arany csillagot az aktuális kottalap tetejére. Búcsúzóul ezt mondta: "A
gyakorlás tesz tökéletessé!"
Mikor egyedül gyakoroltam, lazítottam, figyelmetlenkedtem. Ilyenkor
anya visszaküldött a zongorához. Ő is erre emlékeztetett: "A gyakorlás
tökéletessé tesz!"
Kitűnő muzsikus vált belőlem? Nem egészen. Engem a gyakorlás sem tett
tökéletessé. Ugyanakkor megmaradt zeneszeretetem és sok jó szokás, amik
életem más területein segítenek. Mindenesetre nem sajnálom, hogy
zongorázni tanultam.
Ma keresztyénként lelki gyakorlatokat végzek, de ezek sem tesznek
tökéletessé. Ez abból adódik, hogy amit mi magunk teszünk, soha nem
vezethet tökéletességre. Csak az tökéletes, amit Jézus a kereszten
véghezvitt. Magára vette a bűneinkért járó büntetést, ezáltal lehet
békességünk Istennel. Krisztusnak köszönhetjük, hogy nem kell
tökéletesnek lennünk. Ma zenei tudásomat Isten dicsőítésére használom.
Nem tökéletes, de Isten számára egy örömteli hang.

Imádság: Drága Urunk, kérünk, segíts mindig új módon dicsőíteni téged.
Ámen.