Jel.14.,1-13.

1 És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele
száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve
volt felírva. 2 Hallottam egy hangot a mennyből, mint nagy vizek
zúgását, és mint hatalmas mennydörgés hangját; és a hang, amelyet
hallottam, olyan volt, mint a hárfásoké, amikor hárfán játszanak. 3 És
új éneket énekelnek a trónus előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és
senki sem tudta megtanulni ezt az éneket, csak az a
száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről: 4 ezek nem
szennyezték be magukat nőkkel, mert szüzek, ezek követik a Bárányt,
ahova megy, ezek vétettek meg áron az emberek közül első zsengéül az
Istennek és a Báránynak, 5 és szájukban nem találtatott hazugság: ezek
feddhetetlenek.
6 És láttam, hogy egy másik angyal repül az ég közepén: az örök
evangélium volt nála, és hirdette azoknak, akik a földön laknak, minden
népnek és törzsnek, minden nyelvnek és nemzetnek; 7 és hatalmas hangon
így szólt: "Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött
ítéletének órája; imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet,
a tengert és a vizek forrásait!" 8 Egy második angyal követte őt, aki
így szólt: "Elesett, elesett a nagy Babilon, amely féktelen paráznasága
borával itatott meg minden népet". 9 Egy harmadik angyal is követte
őket, és így szólt hatalmas hangon: "Ha valaki imádja a fenevadat és
annak a képmását, és felveszi annak a bélyegét a homlokára vagy a
kezére, 10 az is inni fog az Isten haragjának borából, amely készen van
elegyítetlenül haragjának poharában, és gyötrődni fog tűzben és kénben
a szent angyalok és a Bárány előtt; 11 gyötrődésük füstje száll felfelé
örökkön-örökké, és sem éjjel, sem nappal nincs nyugalmuk azoknak, akik
imádják a fenevadat és az ő képmását, és akik magukra veszik az ő
nevének bélyegét. 12 Itt van helye a szentek állhatatosságának, akik
megtartják az Isten parancsait és a Jézus hitét". 13 És hallottam egy
hangot az égből, amely ezt mondta: "Írd meg: Boldogok a halottak, akik
az Úrban halnak meg, mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert
megnyugszanak fáradozásaiktól, mert cselekedeteik követik őket".

                             ÍRD MEG!

És hallottam egy hangot az égből: "Boldogok a halottak, akik az Úrban
halnak meg, mert megnyugszanak fáradozásaiktól, mert cselekedeteik
követik őket." (Jel 14,13)

Még mindig magam előtt látom a törékeny, idős hölgyet, ahogy a
tolókocsijában ült: személyisége erőteljes, a mosolya sugárzó, az
arckifejezése tapasztaltságot, megelégedettséget és békességet
tükrözött. A hallása már megromlott, ezért mindig nagyon figyelt, és
szükség esetén visszakérdezett. Mindig őszintén mosolygott, akár az
ország politikai helyzetéről, akár a saját egészségi állapotáról volt
szó.
María C. de Vera az utolsó napjait a napilapok és a Biblia lelkes
olvasásával és írással töltötte. 92 évesen, nagy örömmel mutatta nekem
a legutóbbi áhítatát, ami a Csendes Percekben jelent meg. Folyton
bátorított engem is, hogy írjak áhítatokat.
A haláláról értesülve írom ezeket a sorokat. Úgy gondolok rá, mint egy
szentre, akit Isten arra használt, hogy általa inspiráljon és
bátorítson. Pál apostol, Maríához hasonlóan, nem csak hirdette az
evangéliumot, hanem a Szentlélek indíttatására leveleket is írt,
amelyek évszázadokon keresztül bátorították a hívőket. Keresztyének
szerte a világon olvassák ma is sorait.

Imádság: Szerető Istenünk, hálát adunk neked azokért, akiknek a
bizonyságtétele Krisztushoz vezet másokat. Segíts példájukat követnünk.
Ámen.