2017. május 6. – Szombat

Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt, tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szól hozzájuk: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.” Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak vele. Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?” Simon Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.”

Jn 6,60-69

Elmélkedés:

Az elmúlt napok során Jézus eucharisztikus beszédét olvastuk az evangéliumban, amely beszédben kijelentette, hogy saját testét élő kenyérként adja az embereknek, s ez az örök életet biztosítja azoknak, akik hisznek benne és táplálkoznak belőle. A beszéd több eleme újdonságként hatott a hallgatóság számára. Ezen újdonságok megértésének előfeltétele az, hogy az ember elfogadja Jézust a mennyei Atya küldöttének és az üdvösség egyedüli közvetítőjének. A beszéd e szempontból döntés elé állította a hallgatóságot, sokan nem is akarják azt tovább hallgatni, ezért eltávoznak. Érdekes, hogy nem azoknak a távozásáról van szó, akik Jézus ellenfeleiként tűntek fel korábban, hanem az Úr tanítványairól. János evangélista nem a tizenkét apostolra gondol, hanem a tanítványok egy szélesebb körére, akik közül többen eltávoznak. 
Távozásukon Jézus nem lepődik meg és nem vált ki belőle semmiféle csalódást. János evangéliumának Jézus-képéhez hozzátartozik, hogy az Úr jól ismeri az embereket, belelát lelkük mélyébe, rögtön felismeri szívük szándékát. Nem várja azt, hogy mindenki megértse szavait és azt sem, hogy mindenki elfogadja azokat. Az egykori tanítványokhoz hasonlóan mi is döntéshelyzetbe kerülünk. Ha nem is értjük meg rögtön mindazt, amit az Úr tanít, azért tartsunk ki mellette! Erősítsen ebben minket Péter apostol hitvallása, miszerint Jézus valóban az örök élet igéit hirdeti nekünk.