Zsolt 80.

1 A karmesternek: A "Liliomok" kezdetű ének dallamára. Intelem, Ászáf
zsoltára.
2 Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy
nyájat! Te, aki kerúbokon trónolsz, jelenj meg ragyogva
3 Efraimnak, Benjáminnak és Manassénak! Mutasd meg hatalmadat, jöjj
segítségünkre!
4 Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy
megszabaduljunk!
5 URam, Seregek Istene, meddig füstölög haragod néped imádsága
ellenére?
6 Kenyér helyett könnyel etetted őket, bőségesen adtál inni könnyeket.
7 Te okoztad, hogy civakodnak velünk szomszédaink, ellenségeink pedig
gúnyolnak minket.
8 Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy
megszabaduljunk!
9 Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból. Népeket űztél el, ezt meg
elültetted.
10 Helyét elegyengetted, gyökeret vert, és ellepte a földet.
11 Árnyéka hegyeket borított be, vesszői vetekednek a hatalmas
cédrusokkal.
12 Indáit a tengerig növesztette, hajtásait a Folyamig.
13 Miért romboltad le kerítéseit, hogy szedhessen róla, aki csak arra
jár?!
14 Lerágja az erdei vadkan, és lelegeli a mezei vad.
15 Seregek Istene, fordulj hozzánk! Tekints le az égből, lásd meg, és
gondozd ezt a szőlőt!
16 Oltalmazd, amit jobboddal ültettél, és a fiút, akit magadnak
neveltél!
17 Pusztuljanak el dorgálásodtól, akik fölperzselték, levagdalták!
18 Legyen kezed azzal a férfival, jobbod azzal az emberrel, akit
magadnak neveltél!
19 És mi nem pártolunk el tőled. Tarts életben bennünket, és mi
segítségül hívjuk nevedet.
20 URam, Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat,
hogy megszabaduljunk!

                     REMÉNYSÉG ELKESEREDÉSBEN

Seregek Istene! Gondozd ezt a szőlőt, amit jobboddal ültettél! (Zsolt
80,15-16)

Nemrégiben olvastam egy újságcikket egy AIDS-es fiatalemberről. A
következőképpen reagált a helyzetére: "Valamikor még időnként eljártam a
templomba, de most már nem lenne semmi értelme. Ezután már nem tudok
hinni Istenben." Továbbá ismerek egy asszonyt, akinek a fia
autóbalesetben halt meg. Azt mondta: "Ha Isten nem tudta meghallgatni a
fiamért mondott imáimat, többé már nem tudok benne hinni."
Vannak emberek, akik elveszítik a hitüket a kétségbeejtő helyzetben.
Épp, amikor Isten lehetne az egyetlen reménység számukra, akkor
szakítanak az imádsággal és hittel.
A zsoltár írója hisz a helyreállítás és megújulás lehetőségében, és
könyörög ezért még akkor is, ha a szőlőskert szétrombolva; a szőlőt
ellopták, kivágták és megégették.
Ez a fejezet arra bátorít, hogy az elkeserítő helyzetekben higgyünk
Istenben. Isten reményt kínál nekünk, és nem hagy el bennünket, még ha
nekünk úgy tűnik is. Isten belénk plántált egy gyökeret, és készen áll,
hogy ezt megújítsa bennünk.

Imádság: Mindenható Istenünk, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk
orcádat, hogy megmeneküljünk!

Ámen.