A felkínált kereszt.

Folytatás:

Isten a keresztet először az ur Jézus számára kínálta fel. Az Ő egyszülött Fiának kínálta fel a szolgai állapotot, e földnek nyomorúságát és e földi élet végén a Golgota keresztjét. Azt olvassuk, hogy Jézus nem tekintette zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő, hanem szolgai formát vett fel. Ha úgy gondoljuk, hogy Jézus nem tudta, hogy mi vár reá, akkor könnyebben megértjük, mit válllt. De Ő tudta, mi vár rá.
Eszembe jut, hogy tízéves koromban falumból kikerülve elindultam a nagykőrösi gimnáziumba. Milyen boldogan mentem el. Örömmel készültem és búcsúzkodtam az emberektől, mert még nem tudtam, hogy mi vár reám.
De az első vakáció után, amikor vissza kellett mennem megöleltem a kapufélfát és sírtam. Amikor már tudtam, hogy mi a hazulról való távollét, amikor már tudtam, hogy nem az édesanyám főztjét eszem, amikor este nem jött hozzám, hogy megsímogasson, amikor már kezdtem tisztába lenni azzal, hogy mit jelent idegenben lenni, akkor már nehéz volt elválni . Nem úgy vagytok ti is vele, hogy legjobb otthon? Akárhogy van, akármint van, otthon érzi magát az ebber legjobban. Vágyunk hazarepülni, fészkünkön megpihenni, mert csak ott békél meg a szívünk.
Így értjük meg, mit jelent az, hohy Jézus a felkínált keresztet elfogadta és a menny dicsősége helyett, véllalta a föld rögeit, nyomorúságát és bűnét.


Címkék: felkínált,kereszt,

Válasz

A FELKÍNÁLT KERESZT.

Aki mikor Istennek formájában, vala nem tekintette zsákmányának azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, hanem őnmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén, és mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát engedelmes lévén a halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Fil, 2, 6-8.
Én vagyok amaz élő kenyér, mely a mennyből szállott alá: ha valaki eszik e kenyérből, él örökké.
És a kenyér pedig amelyet én adok, az én testem, amelyet adok e világ életéért.
Tusakodának azért a zsidók egymás kötött, mondván: Mi módon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk? Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az Ő vérét, nincs élet bennetek.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak és én feltámasztom azt az utolsó napon. Mert az én testem, bizony étel és az én vérem bizony ital.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet: az én bennem lakozik, és én is abban. Ján, 6. 51-56.

Folytatom.

Címkék: ünnep, kereszt,

Válasz

Húsvét Hétfő.Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra vissza vezethető ünnepe-A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.
Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.

Címkék húsvét, hétfő,

Válasz

Válszd az Urat!


A húsvét az öröm és a színek ünnepe. Mindenfelé gyerekeket látunk új
ruhákban, kalapban, színes szalagokkal. A családok együtt vesznek részt
az istentiszteleten, s a gyerekek elindulnak a hímestojás-vadászatra.
Bőséges ünnepi étkeket eszünk, és meglátogatjuk szeretteinket.
A tanítványok számára más volt a húsvét. Valószínűleg több órába telt,
amíg a hír elterjedt, és összegyülekeztek, hogy fojtott hangon
beszélgessenek mindarról, amit ez jelenthet számukra. Valóban
feltámadhatott Jézus? Látták ugyan Lázárt feltámadni, de őt nem
feszítették keresztre, vagy nem temették fegyveresekkel őrzött sírba.
Valaki talán ellopta Jézus testét? Vajon mit jelenthet Jézus halála és
feltámadása sorsukra és biztonságukra nézve? Talán ők a következő
halálra szántak?
De a húsvét választ is jelent. Válasz az üdvösségünkre nézve. Jézus
legyőzte a halált, és általa örök életünk van. Elfelejtjük azonban,
hogy a húsvét az Isten szövetségének a jele, és meg kell válaszolnunk a
kérdést: Kinek akarunk szolgálni? Mindnyájan szembesülünk a Jézus
Krisztusban testet öltött szeretettel, áldozattal, megbocsátással és
hatalommal. Döntenünk kell: Isten szeretetének útján akarunk-e járni,
vagy a magunk választotta úton. Mit választunk ezen a húsvéton?


Címkék:húsvét, ünnep,

Válasz

Kedves Juditka!
Örömmel tettem, boldoggá tettél azzal, hogy elolvastad. Én köszönöm szépen.
Sok szeretettel ölellek Ili.

Válasz

Köszönöm drága Ilike, hogy elküldted nekem ezt a szép húsvéti összeállítást! Puszillak! :):):)

Válasz

Jézus kiáltása.

"Istenem, Istenem, miért hagytál el?" (Mk 15,34)


Elhagyott Jézus!
Mélységes, isteni és hõsies példáját adod a szeretetnek.



Hogy a fény a miénk legyen,
te sötétséggé lettél.

Hogy Isten bennünk éljen,
távol érezted Õt magadtól.

Hogy megkapjuk a bölcsességet,
te „tudatlanság” lettél.

Hogy életünk legyen,
megtapasztaltad a halált.

Hogy újra ártatlanná legyünk,
te bûnné lettél.

Hogy miénk legyen a remény,
szinte kétségbeestél…

Hogy miénk legyen a Menny,
elhagyottá lettél.



Elhagyott Jézus!
Tõled jön a bizonyosság, hogy ha „újraélünk” téged,

akkor a világnak azon a részén, ahol élünk,

a feltámadás fényét árasztva

mindannyian elindíthatjuk azt a határozott változást,

amit az emberiség vár.

Címkék: Jézus, kiáltása,

Válasz

Az Ünnep.A húsvéti ünnep neve különbözô nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendô. Ôse egy germán istennô, Ostara az alvilág úrnôje, ünnepe a tavaszi
napéjegyenlôség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelôzô idôszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlôség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-bôl származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni elsô vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)
Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságbül való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ô házukat “elkerülte”.
Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi idôszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az elôkészületi idô a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti idônek is nevezik.
A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.

Címkék:húsvét, az , ünnep,

Válasz

Húsvét, Feltámadás.


A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettôsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlôséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását. Nagyon sok népnél gazdag hiedelem és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez. Sok nép teremtett olyan istent magának, kinek élete, halála, feltámadása a tél, nyár természeti ritmusát követi. Ôk jelképezik az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában.
A feltámadás gondolata, mély emberi vágy - az élet gyôzedelmeskedjen a halálon, az elmúláson! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megôrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ôsi tavaszköszöntô népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága.
Mi történt ezen a napon?
A feltámadás, vagyis a húsvéti ünnep eseménye annak a történetnek része, melynek fôhôse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ô életének és tanításainak szentelték. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk.
Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagy városban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol - mint tudta - sorsa és küldetése beteljesedik.
Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplô tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, pálmaággal. Az emberek ruháikat a porban eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa ôket. Ám a fôpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az idôt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtôl, cselhez folyamodtak. Tanítványai szûk körében akarták elfogni, s az egyik tanítványt, az árulásra hajló Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak
megmutassa.A húsvét elsô napján szokásos vacsorát, a bárányt Jézus tizenkét tanítványa körében költötte el, s így szólt: “Bizony mondom néktek, tiközületek egy elárul engem.” Kérdezték, melyikük lesz az, s Jézus tudta, az árulja el, aki vele együtt mártja kezét a tálba. S mikor Júdás kérdezte, ô lesz-e az, Jézus rábólintott: “Te mondád.” Ezen az utolsó vacsorán Jézus fontos dolgokat cselekedett. Kenyérrel kínálta tanítványait, mondván: “Vegyétek, ez az én testem”, és borral, mondván: “Igyatok ebbôl, mert ez az én vérem.” Ezt a jelenetet ismétli a pap a keresztény szertartásokon. Vacsora közben Jézus beszélt a feltámadásról, s arról, hogy leghûségesebb tanítványa, Péter is megtagadja ôt. E rossz elôjelektôl terhes este után Jézus tanítványaival a Getsemáné-kertbe megy, s kéri ôket virrasszanak vele. Ôk nem teszik ezt meg, s igen hamar elnyomja ôket az álom. A Mester egyedül marad, szorongásaival, kétségeivel. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a fôpap elé vezették. Jézus megjövendölte, hogy ô, az Istennek fia, az Isten jobbján ül majd a mennyekben. Ezt bírái istenkáromlásnak tekintik, s halálos ítélettel büntették. Az embereket könnyû volt Jézus ellen lázítani, megalázták, kicsúfolták az Isten fiát, hû tanítványa, Péter pedig háromszor megtagadta mesterét, hogy nehogy azt higgyék, Jézushoz tartozik. Másnap reggel Júdea római helytartója, Poncius Pilátus elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Ekkorra Júdás megbánva árulását, a vérdíjat, a harminc ezüstöt visszaadta a fôpapoknak, s önkezével véget vetett életének.
Pilátus nem tartotta bûvösnek Jézust, ezért lehetôséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. Pilátus pedig jelképes kézmosással érzékeltette, nincs köze Jézus halálához. A foglyot, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: “Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, hogy beteljesüljön a sorsa. Megfeszítették. Volt aki segített, volt aki bántotta a haldoklót, s az ôket megszemélyesítô alakok újra és újra megjelennek a passiót, azaz Jézus szenvedéseit bemutató képzômûvészeti alkotásokban, zenemûremekekben. A katonák, a keresztnél ôrt állók kisorsolták maguk között Jézus ruháit. Sokan csúfolták, ha valóban Isten fia, miért nem szabadítja meg magát? Jézus azonban vállalta sorsát, s meghalt a kereszten. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítô kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramateai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. A sírhoz ôröket állítottak a fôpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás
közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott

Címkék: húsvét, feltámadás,

Válasz

Köszönöm!

Válasz