Nagyon szeretem Várnai Zsenit , de ezt a szép versét még ne olvastam.
Köszönöm neked.Piros.

Válasz

Felvirradt áldott szép napunk.

Herman Miklós.

Felvirradt áldott, szép napunk,
Ma teljes szívvel vígadunk
Ma győz a Krisztus, és ha int,
Rab lesz sok ellensége mind.
Halleluja.

Az ősi kígyót, bűnt, halált
Kínt, poklot, szenvedés jaját,
Legyőzte Jézus Mesterünk,
Ki most feltámadott nekünk.
Halléluja!

Az élet győz, a mord halál,
A prédát vissza adta már,
Nagy úrságának vége lett,
Krisztus hozott új életet.
Halleluja!

A nap, s a föld, s minden mi él,
Ma bút örömmel felcserél,
Mert a világnak zsarnoka,
Nem kelhet többé fel soha.
Halleluja!

Mi is éljünk vígadva hát,
Daloljunk szép halleluját,
Hadd zengje Krisztust énekünk,
Ki sírból feltámadt nekünk.
Halleluja.

Címkék: vers, ének,

Válasz

Szervusz kedves Jóska! Nagyon szépen köezönöm az értékes beszámolódat.
Te míndég olyan jól tudsz az aktuális témáről beszélni.
Köszönjük szépen a munkádat. Gyere máskor is.
Szeretettel Ili.

Válasz

Szervusztok...!
Szokások, népszokások

A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.

A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat teszi színesebbé. A mulatságok és a böjti időszak találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A húshagyókeddi (farsang utolsó napja) játék szereplői szalmabábok, s a legyőzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az éhséget. A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.

Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el.

A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.

Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.

Nagypéntek, Jézus kereszthalálának a napja - gyászünnep.

Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk:

"Világ világa,
virágnak virága.
Keserűen kínzatul,
Vas szegekkel veretül."

A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált." A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!" E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypénzekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt.

Válasz

Szervusztok!
Köszönöm szépen,hogy elküldted nekem az anyagot...!
Baráti üdvözlettel!
id.Csík József

Válasz

Szia Rebeka! Örülök, hogy tetszettek a versek! Gyere máskor is. Írj te is egy szép éneket, vagy verset.
Visszvárunk.

Válasz

Kedves Zsóka! Köszönöm, hogy hoztad ezt a gyönyörű felírást- verset, idézetet.
Nagyon örülök neked, hogy jöttél. Köszönöm.
Hozzál máskor is ilyen szlpet.
Várunk vissza!!

Válasz

JÉZUS PANASZA


"Ti mesternek hívtok - és nem kérdeztek engem.

Útnak neveztek - és nem jártok rajtam.

Világosságnak hívtok - és nem néztek reám.

Életnek neveztek - és nem kerestek engem.

Bölcsnek hívtok - és nem követtek engem.

Hatalmasnak neveztek - és nem kértek engem.

Irgalmasnak hívtok - és nem bíztok bennem.

Igazságnak neveztek - és nem féltek tõlem.

Ha egyszer örökre elvesztek - ne okoljatok engem!"


(A lübecki Krisztus-szobor felírása

Válasz

SZIA ILIKE! KÖSZÖNÖM SZÉPEN EZT A CSODÁLATOS VERSET.ÜDV REBEKA

Válasz

MINDIG CSAK ADNI


A jó öreg kút csendesen ontja vizét,

Így telik minden napja.

Áldott élet ez, fontolgatom;

Csak adni teljes életemben.

Mindig csak adni?

Ez terhet is jelenthet!

Jó kút nem érzed ezt a terhet?

Belenézek, tükre rám ragyog,

De hiszen a forrás nem én vagyok!

Árad belém, csak tovább adom,

Vidáman, csendben és szabadon.

Hadd éljek ilyen kút életet,

Osszak áldást és sok-sok szeretetet!

Nem az enyém, Krisztustól kapom,

Egyszerűen csak tovább adom.


Ezt a veset, és a Küldetés c verset is, Sas Erzsike, egy kedves itteni ismerősőm küldte Nekünk szeretettel.

Címkék: vers, kút,

Válasz