Az ismertető  Gáti református Egyházközség honlapjáról származik (www.reformatus.com.ua) /Kárpátalja-Beregi Egyházmegye/!

GÁTI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE

Gyülekezetünk törtenete

Az Anjou-házi uralkodók, Zsigmond, majd Mátyás király uralkodásának idején - a XIV–XV. században - a római katolikus egyház virágzó korszakát élte Bereg vármegyében. Ebben az időben minden bizonnyal már Gátnak is volt temploma. A katolikus felekezet egyeduralma azonban a XVI. század derekán a reformáció térnyerésével megtört. A megyében mindenekelőtt a magyarlakta települések, elsőként 1548-ban Beregszász lakói tértek át a helvét, vagyis a református, kálvinista vallásra. A munkácsi váruradalom akkori birtokosa Petrovics Péter (1485 körül–1557) erőteljesen támogatta a reformáció eszméinek terjedését a környéken.

Sorra alakultak az egyházközségek, amelyekhez kezdetben a szomszédos kisebb falvak filiaként, leányegyházként tartoztak. Ebből az időből nincs adatunk arra, hogy Gáton működött egyházközség, de a falu Beregszász-Munkács közötti, főút melletti fekvése alapján okkal feltételezhetjük. Filiáját még az első, 1593-ból fennmaradt zsinati jegyzőkönyv sem említi, de a falunak hat év múlva, 1599-ben már saját gyülekezete volt.

Ebben az időben a község központjában egy fatemplom állt. A források szerint a faluban már az 1600-as évek legelején rendes, azaz saját, a hívők által választott református lelkipásztor tevékenykedett és vezette a gyülekezetet. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem templomnak és parókiának való telket adományozott Gáton a protestáns egyháznak.

Az 1640–1650-es években Bereg vármegyében egyetlen római katolikus lelkész sem működött. 1660-ban azonban jelentős fordulat történt: a munkácsi váruradalmat II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia örökölte. A fejedelemasszony férje halála után fiával, I. Rákóczi Ferenccel visszatért a római katolikus hitre. A birtokán lévő falvak lakóit - így a gátiakat is - rekatolizálta, 1681-ben a református templomot és az iskolát elvette a kálvinistáktól.

A protestáns nagybirtokos Thököly Imre szabadságharca és rövid fejedelemsége közötti időszak (1678–1685) – különösen Zrínyi Ilonával kötött házassága után – kedvezett a reformáció újbóli terjedésének, mert korlátozta az általa elfoglalt országrészben a katolikus egyház tevékenységét. Zrínyi Ilona azonban 1688 januárjában Munkács várának a feladására kényszerült, s ennek egyik következménye lett a protestánsok ismételt üldözése. A domíniumot átvevő szepesi királyi kamara már március 27-én rendeletben tiltotta meg a munkácsi uradalomhoz tartozó településeken a református prédikátorok lelkészi szolgálatát és hívők szabad vallásgyakorlatát. A feszültség csak 1705-ben csökkent, amikor II. Rákóczi Ferenc jóváhagyta a szécsényi országgyűlés törvényeit. Az itt hozott 13. cikkely kimondta a három bevett felekezet, a katolikus, a református és az evangélikus szabad vallásgyakorlatát, majd pedig 1731-ben a Carolina Resolutio igyekezett rendezni kérdést.

A rendelet szabályozta a magyarországi protestáns egyház jogállását, és engedélyezte az istentiszteletek tartását. Ilyen körülmények között kezdték meg 1750-ben a gáti reformátusok templomuk építését, amellyel kapcsolatban szeptember 3-án a királyi Helytartótanács részletes utasítást adott ki Bereg vármegye, valamint Beregszász városa elöljárói számára.

A templomépítés utáni évekből, 1755-ből ismerjük név szerint a falu első XVIII. századi lelkészét, Szabó Istvánt. Nyolc évvel később, 1763-ban Ajtai Mihály volt Gát prédikátora.

1781-ben a munkács-szentmiklósi uradalom területén végzett összeírás szerint összesen 4230 református vallású lakost találtak, közülük Gáton 281 élt. Húsz évvel később, 1801-ben Gazda István gáti lelkész 74 ágyszám mellett már 351 lakost tartott számon.

Községünkben 1799 óta vezetik a református anyakönyveket, amelyeket azonban Kárpátalja szovjet megszállása után – ahogy számos más gyülekezetnél is – az eklézsia könyvtárával és irattárával együtt a hatóságok 1947-ben megsemmisítettek. Néhány dokumentum – például a presbitériumi gyűléseinek jegyzőkönyve a XIX–XX. század fordulójáról – töredékben az elmúlt években előkerült, ezeket a középiskola tájmúzeumában őrzik.

Az egyházközség új anyakönyvei az 1950-es évek végén kezdődnek.

A falu központjában álló kisebb fatemplom vagy imaház helyett már 1750-ben újat emeltek. Ez utóbbit nyolc évtized múlva lerontották, és ennek a helyére rakták le 1828-ban a napjainkban is álló templom alapjait. Hat évig tartó építési munkálatok után a kilencszázötven ülőhelyes építményt 1834. május 4-én szentelték fel – miként akkoriban mondták – a prédikátor, vagyis a lelkész Tóth Mihály és Zanó András egyházgondnok idejében. A hagyományokat követve minden bizonnyal az új gáti istenháza építésére is adakoztak a környékbeli református gyülekezetek, amelyek mindig kölcsönösen segítették egymást.

A gáti református gyülekezethez 1902-ben már 1097 hívő tartozott. A tanácsköztársaság kormánya 1919. április 6-án kiadott rendeletével szétválasztotta az államot és az egyházat, valamint az iskolát és az egyházat. A gyermekek hitoktatását csak a templomban lehetett megtartani, és a szülőknek fizetniük kellett érte. Az egyházak korábbi állami anyagi támogatását is megszüntette, sőt az úgynevezett adócsökkentési segélyt folyósítását is.

Az hatalomváltozás után, az 1921. február 15-én tartott első csehszlovák népszámlálás szerint Gáton az 1625 lakos háromnegyed része, 1220 fő református vallású volt, 57 római katolikus, 205 görög katolikus, az utóbbiak zöme rutén nemzetiségű. Az 1930. december 1-jén tartott második csehszlovák népszámlálás szerint Gát népességének vallási megoszlása: az ekkor összeírt 2005 lakosból 1485 fő (74,0 százalék) református, 334 görög katolikus (16,7 százalék), 91 római katolikus, ugyancsak 91 zsidó, egy pravoszláv és három ismeretlen vallású.

A gáti és a többi, környékbeli magyarlakta települések református gyülekezetei közötti évszázados testvéri kapcsolatok a csehek alatti kisebbségi sorsban tovább erősödtek. Segítették egymást a templomépítésben, közösen ünnepelték meg az első világháborúban hadi célokra átengedett harangok pótlását, és azok felszentelését az 1920-as évek elején.

Az 1941. évi újabb magyar népszámlálás szerint a faluban a lakosság döntő többsége, 1725 fő (77,01 százalék) a református vallást követte. A szovjet korszakban végzett népesség összeírások községsoros adatait nem hozták nyilvánosságra. Tény, hogy Gát lakosságának többsége a kommunista diktatúra évtizedeiben is református hitű volt, bár a hatóságok korlátozták a vallás gyakorlását. A gáti reformátusok jelentős része mégis rendszeresen látogatta a templomot, sőt a fiatalok többsége is megismerte hitének alapjait. 1987-ben a hívek adományaiból újították fel a templomot.

A falu lelkipásztorai a XX. században: Sütő Áron, Kiss Gyula, Lengyel Pál, Szabó Béla, Szabó Kálmán, ifj. Szabó Béla, aki egyben a Kárpátaljai Református Egyház beregi egyházmegyéjének esperesi tisztségét is betöltötte, Kókai Csaba, Orbán Sándor. A rendszer-, illetve az államváltozás idején, 1991-ben kereken ezer felnőtt református hívet tartottak számon a faluban. Hézser Lajos a szovjet korszak végére általánosan jellemző kárpátaljai paphiány – s nemcsak református – enyhítésére érkezett Gátra Magyarországról, többéves misszióra. A falu jelenlegi lelkipásztora Szilágyi Károly, 1997 óta szolgál a faluban, és tevékenységének kezdetén fejeződött be az új parókia építése. A régi, a szovjet rendszer által fél évszázada elkobzott lelkészlakot a gyülekezet nem kapta vissza, ezért volt kénytelen újat emelni. 1998-ban már 1808 református egyháztagot tartottak számon a faluban, az ünnepi istentiszteleteken mintegy háromszázan vesznek részt, hétköznapokon hatvanan.

Az egyszerű kerítéssel körülvett templom építészetileg jó arányú, egyhajós, késő barokk formájú épület. A templom belső terét többszakaszos dongaboltozat fedi. A karzatokat faoszlopok tartják, a bejárat fölötti szakaszt foglalja el a szintén boltozott, faragott fa mellvédű orgonakarzat. Itt áll a klasszicista orgona. Fából készült szószékének formája sokszögű, koronáját díszesen faragták.

A gáti templom ma is használatos három harangját az Ungvár melletti Kisgejőc faluban működő Egry Ferenc (1864–194?) műhelyében öntötték.

A templom felszerelési tárgyai: egy-egy kancsó, kanna, tál, egy keresztelőkészlet, ill. egy márvány úrasztal. A legrégebbi egy XIX. század végén fémből készült öntött kehely domborműves, vésett díszítéssel.

A gáti református egyház napjainkban 1700 hívet tart számon. A templombelső legutóbbi felújítását 1998-ban végezték el.

A gyülekezetben jelenleg rendszeresen tartanak házi-, ifjúsági-, illetve presbiteri bibliaórákat, vasárnapi iskolát, gyermek-istentiszteletet.

Forrás: Botlik József: Gát, A hit erejével c. fejezet

Ifjúsági munka

Gyülekezetünkben Isten kegyeméből a következő ifjúsági alkalmak vannak megtartva: hittanórák, ifjúsági bibliaórák, csendesnapok, nyári gyermekhetek, konfirmandushetek, gyermekistentiszteletek, gyermeknapok és programok.

A hittanórákat az óvodás és iskolás korú (1-9 osztályig) gyermekek között tartjuk. Ezeken a 2008-as évben összesen 230 diák vett részt.

Az ifjúsági bibliaórákon kb. 10-12 fő vesz részt, amelyek minden pénteken (14-21 évesek) és minden vasárnap (6-13 évesek) vannak megtartva.

Gyülekezetünk ifjú tagjai nagy örömmel várják a minden évben megrendezésre kerülő csendesnapot, ahol más gyülekezetek fiataljaival ismerkedhetnek meg és együtt dicsőíthetik Isten szent nevét. Ezen az alkalmon az igehirdetés mellett a keresztény együttesek Istent magasztaló énekeit is hallgathatják.

Minden évben megszervezzük a nyári bibliai gyermekhetet, ahol 100-120 gyermek öt napon át foglalkozik Isten Igéjével.

A vasárnapi felnőtt istentisztelettel párhuzamosan a gyermekek részére is hirdettetik az Ige a számukra megtartandó gyermekistentiszteleten. Ezekre az alkalmakra kb. 20-25 gyerek jön el.

Minden év május hónapjában rendezzük meg a gyermeknapot, ahol különböző vetélkedőkkel, játékokkal, énekekkel és szeretetvendégséggel próbáljuk még vidámabbá tenni ezt a napot.

Nyaranként konfirmandus heteket szervezünk a balazséri Béthel missziós központ falai között.

Gyülekezetünk fiataljai sikeresen vesznek részt szavalóversenyeken, bibliaismereti vetélkedőkön, rajzversenyeken. Örömmel mutatnak be ünnepi szerepeket a gyülekezet felnőtt tagjai előtt. Ez év Szent Estéjén egy kis, lelkes gyermekcsoport vitte az Örömhír üzenetét a családok közé.

Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok ne csak megismerjék az Urat , de meg is érezzék az ő gondviselő szeretetét, hatalmát és kegyelmét, amelyet Jézus Krisztusban reánk áraszt. Az a célunk, hogy segítsünk a fiataloknak  a személyes hitre jutásban, növekedésben és az előttük álló akadályok leküzdésében.