Az ismertető a Mezőgecsei Református Egyházközség honlapjáról származik (www.reformatus.com.ua) /Kárpátalja-Beregi Egyházmegye/!

MEZŐGECSEI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET

Ezt a dolgozatot Csuha Attila V. éves főiskolai hallgató bocsátotta rendelkezésünkre. Ő készitette el dolgozatként, saját források alapján.

MEZŐGECSE földrajzi fekvése és rövid történelme
A Beregszásztól tíz kilométerre fekszik a várostól délkeleti irányban. A vele szomszédos települések: Nagybakta másfél kilométerre, Tiszacsoma egy, Halábor két kilométerre, Vári 2,5 km-re van innét (A két utóbbi falu mezei utakon közelíthető meg). Itt kanyarog a Borzsából eredő Szipa csatorna, amelynek medre az év nagy részében száraz. A csatorna Tarpánál torkollik a Tiszába.
Gecse, magyar falu, de idegenek betelepedése is kimutatható.
A Gecse helynév puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynévhez vonatkoztatható talán a magyar Gergely személynév becéző változata. A megkülönböztető szerepű Mező-előtag a tájnak mezőségi jellegével kapcsolatos. A település nevét először 1232-ben említik a krónikák: GWRCHE (o. Gwetsche). A község a Gecsey család ősi fészke már a XIV. században népes és virágzó. Árpád-kori település 1434-ben Gecsey György volt itt a birtokos. Földrésszel bírtak itt az elmúlt századok során a Tivadariak, a Kisfaludiak, a Peresek, a Bay, a Wass, a Bényei családok. A XVIII. századtól kezdve mind több itteni birtokrész kerül a Kajdy nemes család kezére.
Jelene:
Jelenleg ezerhuszonöt lelket számláló községben 385 családi gazdaságot tartanak számon. Ezek, főként önfenntartásra rendezkedtek be. Az utóbbi években viszont megfigyelhető az is, hogy mintegy két tucatnyian próbálkoznak árutermelő zöldségtermesztéssel. Ezen belül intenzív paradicsom és kordonos uborkatermesztéssel. Néhány gecsei méhészkedéssel foglalkozik. A traktorral rendelkező gazdák bérmunkát vállalnak a községben illetve a környező falvakban. 7-8 gecsei gazda szőlőt bérel a baktai gazdasághoz tartozó beregszászi és muzsalyi hegyeken. Az itt megtermelt szőlő és bor szintén jövedelem-kiegészítésül szolgál. A község lakói és az ide látogató vendégek három jól felszerelt ABC-ben vásárolhatnak.
A községbe 2004-ben vezették be a vezetékes gázt, melynek a falu területén belüli költségeit a lakosság fizette.
Mezőgecse lakóinak mintegy 60 %-a református, a többi görög katolikus.


Református egyház:

A reformáció kezdetén Mezővárinak volt filiája Mezőgecse, de már 1645-ben Macsolának a filiájaként említették. 1714-től anyagyülekezet. Anyakönyve 1777-ben kezdődik, Cseresnyés Samu papsága alatt. Ez az anyakönyv ma nincs a gyülekezet tulajdonában.
Első temploma és tornya fából készült a mostani iskola helyén. „A hajdani fatemplom helyett az 1805. június 25-én kelt királyi engedélynél fogva Kajdy Lajos és neje, Ludányi Bay Teréz a mostani kőtemplomot és paplakot emelte az egyház számára, a fölszentelés 1817. szeptember 21-én Fazekas János lelkész idejében történvén”, írja vidékünk szorgos és lelkes kutatója, Lehoczky Tivadar.
A templom tornyának befejezése Kajdy Erzsébet, néhai Bényei László özvegye 400 részes forintot adományozott. 1894-ben a templom kőboltozatát leszedték, és helyette fából készítettek rá padlást. Az ok egyszerű volt: a kőboltozat olyan súllyal nehezedett a falakra, hogy azok megrepedeztek és javításra szorultak.
Már a fatoronyban is két harangja volt a Mezőgecsei gyülekezetnek, melyek közül a nagyobbikon ilyen felirat volt: ”NOBILIS ECCLESIA GECSEIENSIS REFORMATA ADCULTUM S. S. TRINITATIS FUDI CURAVIT SUBCURATORE NICLAU GECSEY ANNO DOMINI 1777”. A harangot Fogarasi Lőrinc öntötte, rettegi harangöntő. Jelenleg ez a kisebbik harang. Az eredeti kis harang felirata ez volt: „FURAE EXPENSIS ECCLESIE GETSEIENSIS ANNO 1800”. Ez a kisharang elhasadt. Csomai Kajdy Lajos és neje Ludányi Bay Terézia a hasadt kisharang helyében 1826-ban egy több mint 3 mázsás harangot öntetett. Ezt a harangot 1917-ben elvitték a háborúba. Kis Jenő akkori lelkész elbúcsúztatta a harangot, az akkori lányok pedig felvirágozták, és úgy szállították a borzsovai állomásra. A jelenlegi nagyharang 1925-ből való. Felirata: „Ezen harang Isten dicsőségére készítetett a Mezőgecsei Református Egyház híveinek áldozatkészségéből, az Úrnak 1925. esztendejében”.
Klasszicista stílusban épült templomának úrvacsorai edényei nagyrészt a XVIII-XIX századból valóak. Egyik ezüst úrvacsorai poharát Görgey Kata adományozta. 1989-től a gecseiek szabadon gyakorolhatják vallásukat, az igehirdetés magyarul folyik. A templom mostani nagy javítását 1999-ben határozta el a presbitérium, és két évre tervezte. 1999. évben megkezdődtek a munkálatok. Mindezek munkálatok után a templom megújult, megváltozott.
A Mezőgecsei református gyülekezet jelenleg 370 tagot számlál kik a gyülekezet választási névjegyzékében szerepelnek. Hittanos és konfirmandusokkal együtt összesen 420 tagot számlál a gyülekezet. Presbitériumának létszáma 13 fő. Gondnoka Cibla István, jelenlegi lelkipásztora Dávid Árpád. A Mezőgecsei református gyülekezetnek 1714-től mostanáig 40 lelkipásztora volt.



Az első lelkészlakásról nincsenek adatok, hogy mikor is épült. Az 1827-28-as években azonban már említést tesznek egy kőből épült lelkészlakásról, melynek építési költségeit a nemes támogató Ladányi Bay Teréz támogatta, rendelkezései szerint a megkezdett építkezés Varga János prédikátor, Tamáskoz Zsigmond gondnok, Györe József tanító és Fodor Mihály egyházi ideje alatt olyan jó előmenetellel haladt, hogy 5 hét alatt csaknem mindenütt álltak falak. 1828. május 21-én a teljesen kész kőből épült parókiába a lelkész be is költözhetett.
Az 1940-es évekre már nagyon rossz állapotban van az épület, de Murányi Zoltán lelkipásztor kérvényére az akkori Magyarország belügyminisztériuma pénzbeli támogatást küldött, mellyel sikerült a romos épületet kijavítani.
Ezt az épületet a szovjet időben iskolának és lakóháznak használták, majd 1992-ben leromlott állapotban visszakaphatta az egyház. Ekkor határozott úgy a Mezőgecsei Egyház, hogy e helyett új és nagyobb parókiát kíván építeni. 1994. augusztusára készült el az új kétszintes parókia. A földszinti rész a gyülekezet céljaira konyhát, zuhanyzót, vendégszobát, lelkészi hivatalt és gyülekezeti termet foglal magába, míg az emeleti rész lett a lelkészlakás. A főépület melletti melléképületben kapott helyet egy garázs, ifjúsági és számítógép terem.
A melléképületek mögötti teraszt a gyülekezet adakozó tagjai készítették 2003-ban.

A gyülekezet története

A reformáció kezdetén Mezővárinak volt filiája Mezőgecse, de már 1645-ben Macsolának a filiájaként említtetik. 1714-től anyagyülekezet. Egykori fatemploma helyett 1805. június 25-én kelt királyi engedély alapján kezdte építeni a gyülekezet Csomai Kajdy Lajos és neje Ludányi Bay Terézia támogatásával mai kőtemplomát, mely 1817. szeptember 21-én lett felszentelve Fazekas János lelkipásztorsága alatt. 1894-ben a templom kőboltozatát leszedték, és helyette fából csináltak rá padlást. Az ok egyszerű volt: a kőboltozat olyan súllyal nehezedett a falakra, hogy azok megrepedeztek és javításra szorultak.
Az első lelkészlakásról nincsenek adatok, hogy mikor is épült. Az 1827-28-as években azonban már említést tesznek egy kőből épült lelkészlakásról,melynek építési költségeit Bay Terézia támogatta.
Az 1940-es évekre már nagyon rossz állapotban van az épület, de  Murányi Zoltán lelkipásztor kérvényére az akkori Magyarország belügyminisztériuma pénzbeli támogatást küldött, mellyel sikerült a romos épületet kijavítani.
Ezt az épületet a szovjet időben iskolának és lakóháznak használták, majd 1992-ben leromlott állapotban visszakaphatta az egyház. Ekkor határozott úgy a Mezőgecsei Egyház, hogy e helyett új és nagyobb parókiát kíván építeni. 1994. augusztusára készült el az új kétszintes parókia. A földszinti rész a gyülekezet céljaira konyhát, zuhanyzót, vendégszobát, lelkészi hivatalt és gyülekezeti termet foglal magába, míg az emeleti rész lett a lelkészlakás. A főépület melletti melléképületben kapott helyet egy garázs, ifjúsági és számítógép terem.
A melléképületek mögötti teraszt a gyülekezet adakozó tagjai készítették 2003-ban.

A Mezőgecsei gyülekezet 370 tagot számlál kik a gyülekezet választási névjegyzékében szerepelnek. Hittanos és konfirmandusokkal együtt összesen 420 tagot számlál a gyülekezet.
Presbitériumának létszáma 13 fő. Gondnoka Cibla István, jelenlegi lelkipásztora Dávid Árpád
A gyülekezet a második világháború után tanúja volt egy jelentős lelki ébredésnek Zimányi József lelkipásztorsága idején. Ebben az időben bibliaiskola és különböző konferenciák szinhelye..