Zsolt 139,1-12.

1 A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz, és ismersz
engem.
2 Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed
szándékomat.
3 Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
4 Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
5 Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
6 Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
7 Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
8 Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le,
te ott is ott vagy.

Móz 50,15-26.

15 Amikor látták József bátyjai, hogy apjuk meghalt, ezt mondták: Hátha
József bosszút forral ellenünk, és visszafizeti nekünk mindazt a
rosszat, amit vele szemben elkövettünk! 16 Ezt üzenték tehát Józsefnek:
Apád megparancsolta nekünk halála előtt: 17 Ezt mondjátok Józsefnek:
Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét, hogy rosszat
követtek el ellened! Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád
Istenének a szolgái!

 1Jn 3,14-19.

14 Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük
testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban van. 15 Aki
gyûlöli a testvérét, az embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az
embergyilkosnak nincs örök élete. 16 Abból ismerjük a szeretetet, hogy
õ az életet adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket
adjuk testvéreinkért. 17 Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de
elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja elõtte a szívét,
abban hogyan lehetne az Isten szeretete?

HA SZERETSZ

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én
szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja
megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek
egymást. (Jn 13,34-35)

Nemrégiben, vidéken jártam, és meglátogattam egy másik egyházhoz
tartozó gyülekezetet. Mindig élvezem a lehetõséget, amikor hívõ
testvérekkel imádkozhatom. Kitekintést ad számomra, és emlékeztet a
keresztyéneket összefûzõ kötelékre.