A KISGYERMEKEK

Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért
kérünk, béküljetek meg az Istennel. (2Kor 5,20)

A bibliaóra csoportunk egy hosszú étkezõasztalnál gyûlt össze a
diákotthonban kilenc feszülten figyelõ lánnyal egyetemben. Ezeket a
11-17 éves gyerekeket bírói végzés alapján rövid idõre intézményünkben
helyezték el. Éppen azért jöttünk össze, hogy valakinek a csoportból a
születésnapját megünnepeljünk, hoztunk süteményt, játékokat, apró
ajándékot és Bibliát.

A kánai menyegzõ.

Giotto di Bondone: A kánai menyegzõ
1304-5, Freskó, 200x185 cm
Capella del'Arena, Scrovegni-kápolna, Padova

Jézus tanítványaival a galileai Kánába ment, ahol a rokonsága körében lakodalmat tartottak. Itt adta elsõ jelét nyilvánosan annak, hogy az õ eljövetelének célja az emberek szolgálata és jólétük elõsegítése. Édesanyja is jelen volt, és Jézus is meghívást kapott a menyegzõre.

FOHÁSZ
Túrmezei Erzsébet

Keserű kérdések
egész özönével
kínoztam a lelkem;
Feleletet választ
egyikre sem leltem
nélküled, Úr Jézus.

Kegyelmeddel nyilt meg
mindegyik miértnek
titkos művű zára.
Tebenned találtam
Életem céljára,
Tebenned, Úr Jézus.

Mostmár bármi fájjon
minek kérdjek? Tudom,
aranykalászt terem
fájdalmak vetése.
Áldott a te kezed
minden vezetése;
Csak vezess, Úr Jézus.

Jöjjön el a Te országod!

Minden vallás különös hangsúlyt helyez arra, hogy részletes leírást adjon a híveknek: milyen is a túlvilág, hogyan lehet oda eljutni, kik várnak ott ránk stb. A túlvilág-elképzeléseknek kettõs szerepe van.Elõször is hogy megszabadítson bennünket a halálfélelemtõl, másodszor a Pokol megfestésével az e világi élet vallási elõírásainak betartására serkentsen.
Mi vár ránk?
- A túlvilág, Mennyek országa, Paradicsom, Tiszták országa, Boldogok szigete, Indra szekere.

ISTEN CSISZOLÓPAPÍRJA

Istenünk, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy
megszabaduljunk! (Zsolt 80,4)

Néhány évvel ezelõtt fiammal egy régi íróasztal felújításán
fáradoztunk, melyen több réteg festék volt. Összegyûjtöttünk minden
szükséges hozzávaló eszközt: festékkaparót, gittelõ kést, gumikesztyût,
csiszolópapírt. Elõször a festékkaparóval kezdtünk el dolgozni, és
eltávolítottuk a régi festékrétegeket. Aztán lecsiszoltuk az egészen
apró festékdarabokat is a felületrõl.

barát az az ember...
"A barát az az ember, aki nem mond feletted ítéletet. Mondottam neked, õ az, aki megnyitja ajtaját a vándornak, mankójának, sarokba állított botjának, nem unszolja táncra, hogy aztán megítélhesse tánctudását. És ha a vándor az utakat vidámító tavaszról mesél, a barát az, aki benne a tavaszt fogadja házába. És ha arról mesél, milyen borzalmas éhinség dúlt abban a faluban, ahonnan jön, akkor vele együtt szenved éhséget. Mert mondottam neked, a barát az a rész az emberben, amelyik éretted van, és olyan ajtót tár ki elõtted, amelyet talán soha másutt nem nyit ki.

Aki oly közel vagy hozzám, nyújtsd ki jobbodat, erősíts meg együttérzésed
kegyelmével, oszlasd el lelkemből a feledés homályos felhőjét, szórd szét
kegyelmeddel a bűn sötétségét, hogy értelmem éleslátásával a földi életből
a magasságokba emelkedjek!

SZELÍD VÁLASZ

A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot
támaszt. (Péld 15,1)

Feszülten és izgatottan vártam, hogy valaki felvegye a telefont.
Vásárlóként panaszom volt, és nem akartam elhallgatni. "Jó napot! A
férjétõl vásárolt számítógép miatt telefonálok." - mondtam tömören, nem
pocsékolva az idõt az udvariaskodásra. "Már egy hónapja nem tölt be a
gép. Át tud jönni a férje megjavítani?" "Ó, rettenetesen sajnálom!" -
hallottam az együtt érzõ választ a vonal másik végérõl.

Phillip Galle (Pieter Brueghel után): Jézus, a jó pásztor
1565, Rézmetszet, 29x22 cm
Staatliche Graphische Sammlung, München

Jézus a vakon szülött meggyógyítása után mondta el a jó pásztor példázatát. Vigasztalni akarta vele, hogy az õ kiközösítése máskor és másokkal is meg fog ismétlõdni. Ehhez kapcsolódva beszélt egyházának sorsáról is.
"Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan mászik be, tolvaj az és rabló. A juhok pásztora az ajtón megy be.

Michelangelo: Pietá
1498, Márvány, Róma, San Pietro

Mária ölébe veszi és siratja szeretett fiát. Ezt az ábrázolástípust pietának (=szánalom) nevezzük. Michelangelo e szobrán, az alakok eszményi szépségét ábrázolta. A valóságban Mária jóval idõsebb és meggyötörtebb volt.

Eszébe juthatott Máriának Simeon jövendölése az "éles tõrrõl", mely szívét átjárja.

Jó Uram, aki egyként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, fûre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.

Mert pókháló és köd a szív,
selyemszõttes az álom,
pehelykönnyû és szinte-szinte semmi
s én erõtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.

De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz
csak gyönge, nagyon gyönge.

Immár a nap leáldozott, Teremtőnk, kérünk tégedet:
légy kegyes, és maradj velünk, őrizzed, óvjad népedet.

Álmodjék rólad a szívünk, álmunkban is Te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk, midőn új napra ébredünk!

Adj nékünk üdvös életet, szítsd fel a szív fáradt tüzét;
a ránk törő rút éjhomályt világosságod rontsa szét!

Kérünk, mindenható Atyánk, Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled uralkodik, s örökre él. Ámen

Szeretni nem tud minden ember.
A lélek drága gyöngye ez,
melyet a testtõl senki nem nyer,
csupán csak Isten adja ezt.

Szeretni tudni - kincs a mennybõl.
Ez tesz gazdaggá igazán.
Mellette oly kicsinyre törpül
minden mûvészet, tudomány.

A gõg, kevélység meg nem érti,
hogy ez valóban létezik,
de ha egy szívben elkezd égni,
az érzi édes, szent tüzit.

Szeretni Istent, embertársat,
szolgálni, tenni szívesen.
Irgalmat, üdvöt nyújtni másnak,
Dicsérni Istent szüntelen.

És átkarolni gyöngédséggel
ellent, barátot boldogan.

Valakit, valamit szeretni kell.
Istent, szülõföldet, hazát.
Kinek lelkében nincsen szeretet:
Az élete csak pusztaság.

Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget.
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret.

Valakit, valamit szeretni kell.
Jók úgy vagyunk, ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tüzét
Szövétnekül adta nekünk.

Valakit, valamit szeretni kell.
Hogy szívünk boldogabb legyen.
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember, hogyha szívtelen.

Valakit, valamit szeretni kell.

Haydn a zeneszerzõ mélyen vallásos ember volt.
Egy alkalommal társaságban tartózkodott, több zenemûvésszel együtt.
Arról volt szó, hogy milyen enyhítõ eszközt legcélszerûbb használni,
ha az ember a munkában kifáradt.
Az egyik zenész így szólt:
- Én egy pohár pezsgõvel szoktam magam felvidítani.
- Én pedig, ha nagyon fáradt vagyok, társaságba megyek,
s ott kellemes beszélgetés közt egészen elfelejtem fáradtságomat - szólt a másik.
A harmadik így szólt:
- Ha szellemileg kimerülök, leginkább sétálni megyek,
mert a szép természet mindenkor felüdít,
és további munkára tesz alkalmassá.

HIT A KÉTSÉGEK KÖZÖTT

Jézus ezt mondta neki: "Minden lehetséges annak, aki hisz." Erre
azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts a
hitetlenségemen!" (Mk 9,23-24)

A kórházba vezetõ autóúton havazott. A kocsimban ülõ nagyszülõk sokkos
állapotban voltak. A lányuk és az ötéves unokájuk szörnyû autóbalesetet
szenvedett. Lányuk sértetlen maradt, de a kicsi állapota súlyos volt. A
nagyszülõk a bibliai apához hasonlóan esedeztek a Megváltóhoz a gyermek
gyógyulásáért.

Sztehlo Gábor (1909-1974) egy igaz ember volt, ahogyan az az egyetlen kítüntetés is nevezi õt, amít életében megkapott: az Igaz Ember emlékérem.

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész volt - igaz híttel élte életét: a másokon való segítést.

Az egyházi szolgálat mellett a magyar ú.n. népfoiskolai mozgalom megalapítója és lelkes híve volt az 1930-40-es évtized fordulóján. Rájött arra, hogy az a 4-6 elemi osztály, amít akkor általában a parasztfiatalok végeztek, nem elegendõ sem a mindennapi életben való eligazodáshoz, sem pedig a gazdálkodáshoz.

Néma kiáltás
Uram, nem tudom, mit mondjak neked?
Kell-e szólnom egyáltalán?
Nem?
Elõtted nincs rejtve semmi sem?

Most mégis hadd szóljak neked.
Nem kértem az életem,
Te mégis adtad.
De nem csak életet,
Vele mindent adtál?mindent?
Még sincs semmim,
Csak a könnyeim.
Azok az enyémek,
Csak az enyémek.
Jó mély ez a forrás.

Nem rovom fel, mert már értem,
Hogy akkor is szeretsz,

amikor?

átkok zugnak fejem felett,
a békétlenség ellepi körülöttem az életet,
állok hitem romjai felett,
s markomból minden kiesik, csorog, csepeg.

FÉNY AZ ÚTON

Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Én vagyok a világ
világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az
élet világossága." (Jn 8,12)

Istentiszteleteink közben a gyermekek rendszerint összegyûlnek egy
rövid tanításra a gyülekezet elõtt. A hölgy, aki ezeket az alkalmakat
vezeti, kitûnõen végzi a munkáját, mindig hagy idõt a gyermekeknek,
hogy kérdezzenek, gondolkodjanak és saját szavaikkal, jól hallhatóan
feleljenek.

ITT NEM VONULNAK

Itt nem vonulnak hurrikánok,
sokkal nagyobb veszedelem
vesz erõt az embereken:
a bûn, a bûn, az örök átok.
A Sátán mindent letarol,
minden igazat, nemest, szépet,
s KRISZTUS nem kell! Csak az ítélet
vár mindenkire... valahol.

SZÁRNYRA KELHETSZ

KRISZTUS lakik s ereje benned!
Nem kell gyalog hívõnek lenned.
Szárnyra kelhetsz, LELKE a szárnyad,
testvérsereg repül utánad.

KIÁLTÁS ÁLDÁSÉRT

ATYÁM, áldásodért kiáltok,
áldás nélkül nem élhetek.

TÁGABB KÉP

Aki pedig mindent megtehet sokkal bõségesebben, mint ahogy mi kérjük
vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erõ szerint. (Ef 3,20)

Egyik reggel késésben voltam egy megbeszélt találkozóról. Miután
megálltam a lámpa elõtt három vagy négy jármû mögött, a lámpa hirtelen
zöldre váltott. De nem mozdultunk. A nyakamat nyújtogattam, hogy
megtudjam, mi a probléma.
Egy autó jobbra akart fordulni, az tartóztatta fel a forgalmat. A két
autó között még elegendõ hely lenne, ha a másik autó csak egy kicsit
elõrébb állna - morgolódtam.

Gyere Angyal, mert szükségem van rád.
Érezni szeretném a kezed bársonyát:
Ahogy lágyan fáradt arcomhoz ér,
Oly szelíden, ahogy egy sóhaj útra kél.

Gyere és hozd el a szívembe a Fényt,
Meggyötört lelkemnek adj újabb reményt!
Gyere és suttogj nyugtató szavakat,
Míg bennem a bánat végleg elapad!

Gyere, hogy láthassam szelíd mosolyod,
Melybõl a szeretet fénye rám ragyog!
Gyere és maradj itt addig velem,
Míg lelkem megnyugszik és visszatér a hitem!

Míg végre én is elhiszem,
Hogy az Élet még szép lehet,
S hogy a Szeretet gyõzelmet arathat,
A rút Halál felett...

Ima az Õrangyalunkhoz

Üdvözlégy, Isten angyala, ragyogó szépségû lélek,
üdvözlégy én oltalmazó, õrzõ angyalom!
Hálát adok az Úrnak, hogy ennyire kitüntetett,
kegyelmeivel megszentelt és annyi jóságával elhalmozott.
S hálát adok neked azokért a jótéteményekért,
amelyeket rám árasztasz és szeretõ jóakaratodért,
mellyel virrasztasz fölöttem.
Neked ajánlom ma és mindennap testemet, lelkemet,
szívemet, értelmemet, emlékezetemet, akaratomat,
vágyaimat, szándékaimat, hogy oltalmazz, szeress,
védj, irányíts, hogy tisztíts meg és tökéletessé tégy,
hogy így a te oldalmaddal állhatatos legyek a kegyelmi
életben, míg veled együtt nem láthatom az Urat, s veled
nem örüllhetek az Õ színe látásának.

KÖZÖS SÉTA

Mert a test sanyargatásának kevés a haszna, a kegyesség pedig mindenre
hasznos, mert megvan benne a jelen és a jövendõ élet ígérete. (1Tim
4,8)

Edzés céljából hetente háromszor-négyszer jártam futni vagy úszni.
Mivel az edzés jó a testnek és a léleknek is, egy olyan programot
kezdeményeztem a városunkban, ami több mozgásra és kevesebb mozgólépcsõ
vagy lift használatra biztatja az irodai dolgozókat.
Késõbb annyival módosítottam a programon, hogy kimondottan
keresztyéneket bátorítottam, hogy minél többen sétáljanak
munkatársaikkal munka elõtt és után, vagy esetleg az ebédszünetben.

Udvardy Márton: Ima Nálad

Itt vagyok Uram most Veled.
Engedd, hogy panaszkodjak Neked!
Elmondjam kérésem, s vétkem.
Te vagy örök lelki étkem.

Csend van és békés házad.
Szívemben a nyugalom támad.
Ez az egyetlen hely, hol
belsõm mégis nyugalmat lel.

Vedd el tõlem minden bûnöm,
ezért õszinte bánatom küldöm.
Vedd el kérlek a nagyot még!
Igyekszem jóvátenni ezeket rég.

Hálát adok az életért,
a rám pazarolt véredért.
Köszönöm a kenyeret, a bort,
ami el nem múló szomjat olt.

LÉGY KÉSZ

Légy kész meghallani az Úr hangját,
Ha szólít csendes éjszakán!
És mondd, mint mondta egykor Sámuel,
Csak szólj, figyelek, Atyám!

Légy kész meghallani az ÚR hangját,
Ha lázas munkában talál.
És kér idődből csak egy fél órát,
Légy kész mondani: Itt vagyok, Atyám!

És légy csendesen, míg beszél!
Légy kész megtenni, amit kér!
Mert nemsokára jő a vég,
S nem lesz rá időd elég.

Jézus mondja: ne féljetek!


Istenünk: Annyi okunk van a csüggedésre, a szorongásra, magunkba zárkozásra,annyi okunk volna a félelemre.

De Jézus minket is megszólit: ne féljetek!

Adj nekünk, Istenünk, nyitott szívet, készséges, hívõ értelmet, befogadni kész, tiszta emberséget.

Add, hogy félrevezetõ emberi szándékok ne zavarhassanak meg minket.

Add, hogy e világ zürzavarában Téged hirdethessünk az aggodóknak,-
Téged, - aki ma is megszólítasz minket: Ne féljetek!


Ámen.

Istenünk: köszönjük,

hogy Jézus együtt akar lenni velünk is, miként Simon Péter bárkájába.
Istenünk: Te tudod, mennyit fáradozunk, Te tudod, milyen kudarcokat élünk meg.Te látod mindennapi fáradozásainkat mennyire eredménytelennek érezzük.
Hozzánk is szólsz Jézus által, miként Péterhez: vessétek ki a hálót halfogásra.
Magunktól már sokszor feladtuk volna.
Add, hogy sose vonakodjunk Jézus szavának engedelmeskedni!
Add, hogy az Õ szavát követve megtapasztalhassuk az Õ életet átalakitó erejét.

A legszebb ajándék

A legszebb ajándék nem a drága ékszer.
Nem a vagyon, pompa, csillogó papírba
csomagolva, kis dobozban lapulva.
Nem a fény, a ragyogás.
Nem a szó, melyet hamisan ejt ki a száj.
Nem az ígéret, egy szebb jövõrõl gazdagon.
Nem a pompás új ruha, a legmenõbb cipõ,
táska, tengerparti nyaralás.
Egy ölelés, melyben ott van a számítás.
A legszebb ajándék, sajnos néha nagyon keresett.
Nem lehet megvásárolni, nem lehet kérni, ha nem megy.
Mert a legszebb ajándék a
"SZERETET "..mely tiszta szívbõl ered.

A szeretet egy madár.
Amikor kalitkába zárjuk,
Emberi szeretetnek hívjuk.
Ha megengedjük neki,
Hogy a mindent átható
Tudat égboltján repüljön,
Akkor isteni szeretetnek hívjuk.
/ Sri Chinmoy/

Szentmihályi Szabó Péter: Köszönöm

Köszönöm, Uram, ezt a halk zenét,
az éjszakai friss levegõt, a csendet,
köszönöm, bárhogyan is - az életemet.
Tanú lehettem a végtelen egyetlen röpke pillanatában:
kipillanthattam a gyorsvonat ablakain.

Köszönöm, hogy éltem.
A füveket, madarakat,
a folyókat, tengereket,
testvér-embereket és testvér-könyveket,
a templomokat és menedékhelyeket.

Köszönöm a Helyet és az Idõt.
Köszönöm, hogy engedtél vétkezni ellened,
próbaidõre bocsátottál, s látod,
a nevedben énekelek.

Reményik Sándor: Szivárvány

Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy más lélek átjöhessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja.
Az Isten, aki a szívekbe lát."

Fohász a csendért

Múló napjainkban
ránk virradó csendet
megfáradt testünknek
elringató csendet
bűnös szívünknek
engesztelő csendet
fájdalmainkban
vigasztaló csendet
vágyakozásunkban
reményteljes csendet
örömeinkben
megtartó csendet
s mindörökre rád ismerő,
rád találó, rád hajoló
csendet
adj nekünk, Urunk !

ISTEN ISMER MINKET

Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielõtt még kérnétek tõle.
(Mt 6,8)

Gyakran olyan sok mindenért szeretnénk imádkozni, hogy azt sem tudjuk,
hogyan és hol kezdjük el. Imádság közben összezavarodunk, miközben
megpróbáljuk Isten elé tárni szükségeinket és mindazt, amirõl azt
gondoljuk, tudnia kell róla.
Nem szabad félnünk. Isten mindenkit személy szerint ismer: ismeri
félelmeinket, bûneinket, tudja, hogy alkalmatlannak tartjuk magunkat,
hogy néha nem érezzük magunkat biztonságban.

EZ FÁJ!

Sõt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus
által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában. (Róm 5,11)

Buddy, az én élénk, kíváncsi egyéves bernáthegyi kutyám egy napon
elszökött otthonról. Kalandot keresve a közeli erdõs-hegyes területre
futott. Késõn éjjel érkezett vissza, s egy sündisznóval is
viaskodhatott, mivel arcát tüskék borították. Másnap reggel az
állatorvos nyugtatót adott neki, és eltávolította a tüskéket.

Babits Mihály

Miatyánk 1914

Miatyánk ki vagy a mennyekben,

harcokban, bûnökben, szennyekben,

rád tekint árva világod:

a te neved megszenteltessék,

a te legszebb neved: Békesség!

Jöjjön el a te országod.

Véres a földünk, háború van,

kezed sujtását sejtjük, uram,

s mondjuk, de nyögve, szomorúan,

add, hogy mondhassuk könnyebben --:

Legyen meg a te akaratod!

mint angyalok mondják mennyekben.

Elõtted uram, a hon java,

s hulljon a lomb, csak éljen a fa:

de vajon a legkisebb lombot

nem õrzi-e atyai gondod?

EGY ÚJ CSALÁD

Segíts meg, Uram, Istenem! Szabadíts meg kegyelmesen! Hadd tudják meg,
hogy ez a te kezed mûve, hogy te tetted ezt, Uram! (Zsolt 109,26-27)

Amikor gyermek voltam, a szüleim elváltak, én pedig egy árvaházba
kerültem. Leírhatatlanul szörnyû dolgokon mentem keresztül.
Kilencévesen megerõszakoltak, majd 21 és 28 évesen újra. Ennek
következtében AIDS-es lettem.
Az egyik istentiszteleten a lelkész mesélt Eszter történetérõl, akit a
nagybátyja örökbe fogadott, és akitõl új szeretetet és reményt kapott.

Ima.

Isten, add, hogy megmond nékik
Olyan szóval, mit meg is értenek
Mi éget, mint a lángszóró s vesékig
Fáj és közöl és ordít fel az égig
És feltakarja a szemérmemet:

Hogy a Jóságot el ne mondják többé
Mert szájukban megrothad ez a szó.
Doronggal verik útszéli döggé
Nem él az Egynek már, ami a Többé
És elsiratni nincsen arra szó.

Neved ne ejtsék és Arcod ne lássák
Mert kék napod fénye és réteid
Zöldje szemöknek s férgeid lakását
Ne nyújtsd nekik és verjék õket sáskák
S pusztítsák õket gõgös éveid.

HOZD EL A BARÁTODAT!

Boldog az, aki Isten országának vendége. (Lk 14,15)

Laura barátnõm nemrégiben vendégségbe hívta barátait. Amikor
megérkeztem, láttam, hogy szinte mindenki hozott valamit, amivel
hozzájárulhat az est sikeréhez. Süteményekkel, salátás tálakkal,
virágokkal érkeztek a vendégek; a barátnõm iránti szeretettõl és
tisztelettõl vezérelve mindenki láthatóan örömmel, szívesen hozta az
ajándékát. Laura persze mindenkinek azt mondta, hogy semmit sem kell,
de mindannyian azt feleltük, hogy nem állíthatunk be üres kézzel.

Tornai József: Isten õszi szavai

Istenem, öregszem,
egyre halandóbb leszek,
nemsokára megosztozik rajtam a természet
meg az örökkévalóság,
minden dallam temetési zene
az én kiszáradt kertemnek:
tegnap fényben zümmögtek
levelei,
méhekkel táncoltak a sárga és lila virágok,
a fû égre készült
kiegyenesített pengéivel.
Ma minden bogyós fürt
összeaszalódott,
fekete vénasszony-kéz.
A nyáriorgona bokra zörögve levetkõzik,
mikor végre
megérteném már
a te nyelvedet.

Kinyilott már a két szemem
Istenhez emelem lelkem
Ki az éjszaka folyamán
Hûségesen vigyázott rám

Hálát adok Istenemnek
Ki megoltalmazott engem
És új erõt öntött belém
Ezen új napnak kezdetén

Ámde van sok kérésem is
mely Istenem feléd hangzik
Hogy a mai nap folyamán
Maradj velem s vigyáz reám

Oltalmazd meg a lelkemet
Bûntõl, hogy ne bántsalak meg
Lehessek hûséges hozzád
Meg ne keseritsem orcád

Lagyen velem szent kegyelmed
Hogy a napot úgy tölthessem
Mint egy hûséges gyermeked
Aki szívbõl szeret Téged

Adj erõt és egészséget
Hogy ma is sok jót tehesek
Embertársaim javára
Személyükbem Téged látva

Azt kérem még végül Tõled
Mindenható jó Istenem
Szálljon áldásod a földre
S legyen világ-béke végre!

Hit és bizalom.

Egyszer a Niagar vízesés felett kifeszített drótkötélen egy artista készült átmenni. Mielõtt elindult kezébe vette az egyensúlyozó rudat és megkérdezte a feszülten várakozó tömeget: Elhiszitek-e, hogy át tudok menni a vízesés felett? Néhányan kételkedtek, de a többség elhitte, mondván végül is ez a szakmája. Az artista átment, majd visszajött, és megkérdezte: Elhiszitek-e, hogy rúd nélkül is meteszem?