Mk 4,35-41.

35 Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus:
"Menjünk át a túlsó partra." 36 Miután tehát elbocsátották a sokaságot,
magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is
voltak a nyomában. 37 Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok
becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. 38 Ő pedig a hajó
hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így
szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" 39 Ő pedig
felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass
el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett.

 Mk 6,45-51.

45 Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy
szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé,
amíg ő elbocsátja a sokaságot. 46 De miután elbúcsúzott tőlük, felment
a hegyre imádkozni. 47 Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén
volt, ő pedig a parton egyedül. 48 Amikor meglátta, hogy mennyire
küszködnek az evezéssel, mert ellenszelük van, a negyedik éjszakai
őrváltás idején a tengeren járva közeledett feléjük, és el akart menni
mellettük.

 Mk 4,35-41.

35 Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus:
"Menjünk át a túlsó partra." 36 Miután tehát elbocsátották a sokaságot,
magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is
voltak a nyomában. 37 Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok
becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. 38 Ő pedig a hajó
hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így
szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" 39 Ő pedig
felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass
el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett.

VÉDELEM A VIHAR IDEJÉN

A föld végérõl kiálltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem
a kõsziklára, mert az igen magas nekem. (Zsolt 61,3)

A nyári vihar a vízen nagyon hirtelen meglepheti az embert. Ezt egy
majdnem tökéletes napon tanultam meg, olyan tízéves koromban. A víz
nyugodtnak tûnt, amint édesapám csónakunkat lefelé irányította a
folyón, míg én öcséimmel békésen horgászgattam. Aztán minden
figyelmeztetés nélkül egyik pillanatról a másikra feltámadt a szél, és
mielõtt összepakolhattunk volna, hirtelen elszürkült az ég.