2010. június 21. hétfő

Neh 1,1-11; 6,15-16

.

1 Nehémiásnak, Hakaljá fiának a története. A huszadik esztendő Kiszlév
havában történt, amikor Súsan várában voltam, 2 hogy megérkezett hozzám
egyik atyámfia, Hanáni, és vele együtt néhány Júdából való férfi.
Kérdezősködtem tőlük a megmenekült júdaiakról, akik a fogság után
megmaradtak, meg Jeruzsálemről. 3 Elmondták nekem, hogy a megmaradtak,
akik a fogság után maradtak meg, nagy bajban és gyalázatban vannak ott
abban a tartományban.

 Zsolt 92,13-16.

13 Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus.
14 Az ÚR házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain.
15 Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak,
16 és hirdetik: Igaz az ÚR, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!

                          ÖRÖKZÖLD ÉLET

Az igazak öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek
maradnak, és hirdetik: Igaz az Úr! (Zsolt 92,15-16)

Ahogyan vonszoltam sajgó testemet föl a lejtőn, elcsodálkoztam magamon,
mit is keresek én itt a keresztyén írói konferencián.

 Kol 1,3-14.

3 Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának,
amikor értetek imádkozunk, 4 mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett
hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt él
bennetek. 5 Hálát adunk azért a reménységért is, amely készen van
számotokra a mennyekben, amelyről már előbb hallottatok az igazság
beszédéből, az evangéliumból. 6 Mert ez hozzátok is eljutott, és
ahogyan az egész világon gyümölcsöt terem és növekedik, ugyanúgy
közöttetek is, attól a naptól fogva, amelyen meghallottátok, és igazán
megismertétek az Isten kegyelmét.

 Mk 10,46-52.

46 Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy
sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus
fia ült az út mellett. 47 Amikor meghallotta, hogy a názereti Jézus az,
így kiáltott fel: "Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!" 48 Többen is
rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: "Dávid
Fia, könyörülj rajtam!" 49 Jézus megállt és ezt mondta: "Hívjátok ide!"
Odahívták a vakot ezekkel a szavakkal: "Bízzál!

január 3. szombat

Zsolt 51,1-14

.

1 A karmesternek: Dávid zsoltára,
2 abból az idõbõl, mikor nála járt Nátán próféta, mert bement Dávid
Betsabéhoz.
3 Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hûtlenségemet nagy
irgalmaddal!

4 Teljesen mosd le rólam bûnömet, és vétkemtõl tisztíts meg engem!
5 Mert tudom, hogy hûtlen voltam, és vétkem mindig elõttem van.
6 Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért
igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted.

BENYOMÁSOK

Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. (Jn 1,4)

Jártunk már valaha egy busz-, vagy vonatállomás talált tárgyak
osztályán? Ha igen, akkor biztosan elcsodálkoztunk az elvesztett
tárgyak mennyiségén, méretén és sokféleségén. Talán felmerült bennünk:
"Hogy tudta ezt valaki elhagyni?"
Bizonyára mindannyian elveszítettünk már valamit? Én egy londoni buszon
elhagytam a fényképezõgépemet, és mekkora örömmel láttam viszont két
nappal késõbb!