Lk 22,31-34.54-62.

31 "Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint
a búzát, 32 de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited:
azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait." 33 Ő erre így válaszolt:
"Uram, kész vagyok veled menni akár a börtönbe, vagy a halálba is!" 34
Jézus azonban ezt felelte: "Mondom neked Péter: nem szólal meg a kakas
ma, amíg háromszor le nem tagadod, hogy ismersz engem."
54 Miután pedig elfogták őt, elvitték és bekísérték a főpap házába.

 Mt 26,69-75.

69 Péter ezalatt kinn ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány,
és így szólt: "Te is a galileai Jézussal voltál." 70 Ő azonban tagadta
mindenki előtt, és ezt mondta: "Nem tudom, mit beszélsz." 71 Mikor
pedig kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt
mondta az ott levőknek: "Ez a názáreti Jézussal volt." 72 Ő ismét
tagadta, mégpedig esküvel: "Nem ismerem azt az embert." 73 Kis idő
múlva az ott álldogálók mentek oda, és így szóltak Péterhez: "Bizony,
közülük való vagy te is, hiszen a kiejtésed is árulkodik rólad." 74
Akkor átkozódni és esküdözni kezdett: "Nem ismerem azt az embert." És
nyomban megszólalt a kakas.

 Kol 3,15-17.

15 És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre
vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. 16 A Krisztus
beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes
bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki
énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. 17 Amit
pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek,
hálát adva az Atya Istennek őáltala.

 Ézs 43,22-25.

22 De nem engem hívtál segítségül, Jákób, nem értem fáradoztál, Izráel!
23 Nem nekem hoztál bárányt égőáldozatul, nem engem dicsőítettél
véresáldozataiddal. Nem én voltam, akinek ételáldozatoddal szolgáltál,
nem én voltam, akiért tömjénezéssel fáradoztál.
24 Nem nekem vettél pénzért illatos nádat, nem engem árasztottál el
véresáldozataid kövérjével. Hanem te voltál az, akinek én szolgáltam
vétkeid miatt, te voltál az, akiért fáradoztam bűneid miatt.

 Róm 5,12-19.

12 Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a
halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki
vétkezett. 13 Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem
róható fel, ha nincs törvény. 14 Mégis úrrá lett a halál Ádámtól
Mózesig azokon is, akik nem Ádám vétkéhez hasonlóan estek bűnbe. Ő
pedig előképe az eljövendőnek. 15 De nem igaz az, hogy amilyen a vétek,
olyan a kegyelmi ajándék is.

Mt 18,21-35.

21 Akkor Péter odament Jézushoz, és ezt kérdezte tőle: "Uram, hányszor
vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még
hétszer is?" 22 Jézus így válaszolt: "Nem azt mondom neked, hogy
hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. 23 Ezért hasonló a mennyek
országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival. 24
Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer talentummal
volt adósa.

 < ki kinek mivel tartozik, csak azt tartom számon: én tartozom mindig, mindenkinek, mert annyit kaptam az én Megváltó Uramtól, hogy egy életre eladósított ENGEM>

Ebben erősödik meg az, aki helyesen úrvacsorázik. Ezért nem jó az, hogy az említett négyféle szemlélet közül legtöbbször csak az elsőre gondolunk. Hozzuk a bűneinket és vágyunk a bocsánatra. Ez a bűnbánat, ha valóban megvan és őszinte, akkor az úrvacsorai istentiszteleteinket egy kicsit hasonlatossá teszi a gyászszertartáshoz.

c) Van az úrvacsorának egy ádventi szemlélete is. Miután Jézus kétszer elmondta: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre, hozzáfűz egy mondatot: "De mondom nektek: nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában. Vagyis: amikor az úrvacsorát először rendelte Jézus az övéinek, már meghúzta a vonalat egészen az örökkévalóságig. Azt mondta: ez a szerény vacsora, amelyik minden részletében szerény, utal arra a nagyszerűre, amikor a hívőknek a Krisztussal való közössége véglegessé válik.