Mt 20,1-16.

 Mt 20,1-16.

Jézus példázata: 1 "Hasonló a mennyek országa a gazdához, aki korán
reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. 2 Miután
megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe.
3 Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon
tétlenül, 4 és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe, és ami
jogos, megadom nektek. 5 Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra
körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett.

 Róm 3,21-26.

21 Most pedig a törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről
bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták. 22 Isten pedig ezt az
igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden
hívőnek. Mert nincs különbség: 23 mindenki vétkezett, és híjával van az
Isten dicsőségének. 24 Ezért Isten ingyen igazítja meg őket
kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. 25 Mert az
Isten őt rendelte engesztelő áldozatul azoknak, akik az ő vérében
hisznek, hogy igazságát megmutassa.

 1Pt 1,13-25.

13 Ezért tehát elméteket felkészítve, legyetek józanok és teljes
bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus
Krisztus megjelenésekor kaptok. 14 Mint engedelmes gyermekek ne
igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, amelyek tudatlanságotok
idején voltak bennetek, 15 hanem - mivel ő, a Szent hívott el titeket -
magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, 16 úgy, amint meg
van írva: "Szentek legyetek, mert én szent vagyok." 17 Ha pedig mint
Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki személyválogatás nélkül ítél meg
mindenkit cselekedete szerint, félelemmel töltsétek el jövevénységetek
idejét, 18 tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon
váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, 19 hanem
drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.

Jón 3,4-4,11.

4 Elindult tehát Jónás befelé a városba egynapi járásra, és ezt
hirdette: Még negyven nap és elpusztul Ninive! 5 Ninive lakosai azonban
hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város
apraja-nagyja. 6 Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt
trónjáról, levetette magáról díszruháját, zsákruhát öltött magára, és
hamuba ült. 7 Azután kihirdették Ninivében a király és a főurak
rendeletére a következőket: Az emberek és állatok, a szarvasmarhák és
juhok semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek, vizet se igyanak!

1Pt 5,6-10.

6 Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy
felmagasztaljon titeket annak idején. 7 Minden gondotokat őreá
vessétek, mert neki gondja van rátok. 8 Legyetek józanok, vigyázzatok,
mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve,
kit nyeljen el: 9 álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy
ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.

Zsolt 30.

1 Zsoltár, templomszentelési ének. Dávidé.
2 Magasztallak, URam, mert megmentettél. Nem engedted, hogy ellenségeim
örüljenek bajomon.
3 URam, Istenem, hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem.
4 URam, kihoztál engem a holtak hazájából, életben tartottál, nem
roskadtam a sírba.
5 Zengjetek az ÚRnak, ti hívei, magasztaljátok szent nevét!
6 Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme.

                 2009. május 27. szerda

2Móz 2,11-15; 3,1-12.

11 Abban az időben történt, amikor Mózes már felnőtt, hogy kiment
atyjafiaihoz, és látta kényszermunkájukat. És meglátta, hogy egy
egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül. 12
Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az
egyiptomit, és elrejtette a homokban. 13 Másnap is kiment, akkor meg
két héber férfi civakodott egymással.

 
részletek megjelenítése 3:41 (4 órája) Válasz

                      2009. január 21. szerda

Mt 18,21-35.

21 Akkor Péter odament Jézushoz, és ezt kérdezte tõle: "Uram, hányszor
vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még
hétszer is?" 22 Jézus így válaszolt: "Nem azt mondom neked, hogy
hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. 23 Ezért hasonló a mennyek
országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival.

Lk 15,11-32.

11 Azután így folytatta Jézus: "Egy embernek volt két fia. 12 A
fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám esõ
részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. 13 Néhány nap múlva a
fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és
ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott. 14
Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy
nélkülözni kezdett. 15 Ekkor elment, és elszegõdött annak a vidéknek
egyik polgárához, aki kiküldte õt a földjeire disznókat legeltetni.

Zsolt 92,1-5.

1 Zsoltár. Ének szombatnapra.
2 Milyen jó hálát adni az ÚRnak, és zengeni neved dicséretét, ó
Felséges,
3 hirdetni reggel szeretetedet, hûségedet minden éjjel
4 tízhúrú hangszeren és lanton, zengõ hárfán!
5 Mert megörvendeztettél tetteiddel, URam, kezed alkotásainak ujjongok.

                        MUNKAHELYI ÁHÍTAT

Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vigadjunk és örüljünk egész
életünkben! (Zsolt 90,14)

Minden reggel, amikor megérkezünk az irodába, a munkatársaimmal közösen
elolvassuk a napi áhítatot a Csendes Percek spanyol nyelvû
kiadványából.

Isten a világban

Isten a világban,
A nagy pogányságban,
Keresed?
Meg leled.

Ott van, a szeretet utáni vágyódásban,
A szív ürességét betöltõ virágban,
Ott van, a kakas kukorékolásban,
Csinosan öltözött szép lány mosolyában.

És ott van a keresõknek, a szent Bibliában,
Internetes szent oldalak fölkínálatában,
Nem vagy egyedül, biztat az Úr a tévén,
Szeretete, nagy kegyelme révén.

Ott van az Úr, a Csendes percekben,
Segítségre készen, sok áldott szívekben.

Mi a kegyelem?

Túlerõben van bennünk a rossz, a bûnös és az alantas, és megmaradunk igézetében, míg élünk. S kételkedhetünk a jóban, a szentben, saját magunkban, Istenben, ha nem szólt volna hozzánk Isten: "Legyen elég neked az én kegyelmem, mert erõm a gyengében hatalmas" (Korinthusiaknak írt második levél 12, 9). Ezzel világos, hogy a vallás nem annak a beteljesülését adja nekünk, amit megtagad tõlünk a világ, s hogy a vallás nem boldogságosztó a földön.

HOGYHA HOZZÁNK NYÚLHAT, ALKOTÓ KEZÉVEL

Mondják az emberek,
Beteg, nyomorult,
Szegény, és nincstelen,
De az Úr Kegyelme végtelen.
S ebbõl a semmire sem jó már véltbõl,
Csodás dolgot formál ki szeretetével,
Hogyha hozzánk nyúlhat, alkotó kezével.

Az emberek csak néznek,
s értetlenül állnak,
Elõbb õt, s aztán, minket csodálnak!
Csodás dolgot készít, az õt szeretõknek,
Új formálást megengedõ, sok összetört szívnek.

Sokszor volt, hogy tituláltak szegény nyomorultnak,
Az általuk vélt semmivel, Terve van az Úrnak.